2006. 06. 14. 00:00
A cikk értéke:
(Nyitra, 1893. március 11. - Küsnacht, Svájc, 1986. január 27.): pszichiáter, a párizsi Sorbonne egyetem díszdoktora.
Tanulmányai:
Tanulmányait Budapesten végezte.
Pályája:
Pályakezdőként az Apponyi poliklinikán a Ranschburg Pál által vezetett pszichológiai laboratóriumban dolgozott. 1927-ben mestere javaslatára a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán akkor létesített Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium vezetésére kapott megbízást. A kultuszkormányzat 1940-ben indoklás nélkül, de köztudottan a zsidótörvények következményeként felmentette állásából. Ezután Bergen-Belsenbe történt deportálásáig (1944) a ciszterci rend védelme alatt folytatta munkáját. 1944. decemberében családjával együtt Svájcban kapott menedékjogot. Véglegesen Zürichben telepedett le. 1947-ben megalakította a Kísérleti Ösztöndiagosztikai és Sorsanalitikai Munkaközösségt, 1958-ban létrejött a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, 1961-ben a Svájci Sorsanalitikus Gyógytársulat és 1969-ben a Szondi-Intézet (Stiftung-Szondi-Institut), amelyben haláláig dolgozott.
Tudományos tevékenysége:
Negyedszázados magyarországi munkássága idején alkotta meg világhírű ösztöndiagnosztikai tesztjét, a Szondi-tesztet. A különböző fogyatékosokkal és elmebetegekkel végzett genetikai, kapillármikroszkópiai, ösztönkórtani vizsgálatok, az alkat, iker- és családfakutatások vezettek el a teszt megalkotásához és az un. "multidimenzionális konstitucióanalízis elméletének" kidolgozásához. Nevéhez fűződik a "konstitucionális gyógypedagógia" koncepciójának és további kutatási irányainak kidolgozása is. Tudósi pályája Svájcban teljesedett ki. Itt intézményesedett a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia. 1986-ban Budapesten szobrot állítottak emlékére és Szondi Emlékalapítvány ápolja szellemi hagyatékát.