2008. 04. 03. 00:00
Cimkék: logopédia, gyász, halál,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
"Lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit. Ezt a létet nem alkothatjuk meg a magunk számára, ezt csak valaki más adhatja nekünk..... Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy létünk másokban tükröződjék, mások megértésében és szeretetében." / Angyal l965 /
Tizenöt éve halt meg dr. Palotás Gábor orvos-gyógypedagógus, a magyar logopédia meghatározó személyisége.
Barátai, tisztelői volt lakóhelyén, a Budapest, XI. Otthon utca 1-ben emléktáblát avattak fel bensőséges ünnepség keretében 2003.október 31-én. Méltató beszédet mondott Subosits István ny. főiskolai tanár, és Balázs Gyula alpolgármester. Az emléktábla a jóbarát, Marosits István szobrászművész alkotása.
Palotás Gábor orvosi tanulmányait megszakítva 1950-ben a Gyógypedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait. Friss diplomájával a Pető Intézetben, majd a Logopédiai Tanszéken lett tanársegéd, Kanizsai Dezső mellett. Orvosi tanulmányait folytatva a Logopédiai Tanszék vezetője 1967-ig. Ezután évekig budapesti kórházakban dolgozott, fül-orr-gégész, és audiológus orvosként. Szaktanácsadója, konzulens orvosa volt iskoláknak és nevelési tanácsadóknak. Számos előadást tartott orvosoknak, pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak. Több száz közleménye jelent meg a beszéd és a beszédhibák témakörében. A tudományos konferenciák megbecsült és népszerű előadója volt. A Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskola Damjanich utcai épületének átadásakor 1981-ben visszatért a gyógypedagógiához, a Gyakorló Beszédjavító Intézet igazgatójaként. Széleskörű szakmai és tudományos érdeklődése kiterjedt a logopédián túl a foniátriára, a pszichológiára, neurológiára, neurolingvisztikára. Törekedett tanítványait, kollégáit megismertetni a szakma legújabb eredményeivel, igazi örömet jelentett számára, ha tudását érdeklődő fiatal szakembereknek adhatta át. Intézetében magas színvonalú képzési-továbbképzési rendszert valósított meg, mely széleskörű gyakorlati logopédiai tevékenységgel párosult. Imponáló általános és szakmai műveltsége mély humanizmusa, szerénysége legendás volt.
Emlékét elevenen őrzik tanítványai, kollégái betegei.
Forrás:
Krasznár Felícia 2003. évben megjelent írása nyomán
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Dékány Judit, BGGyTF, Budapest, 1995. |
|
|
Nagy Mária Ilona, Pont Kiadó, 1997 |
Szemle cikkei cimkék szerint