Miért nem beszél? - a megkésett beszédfejlődésről - 1.rész

A beszédzavarok közül talán az egyik legfeltűnőbb a szülő számára, ha a gyermeke beszédfejlődése késik kortársaihoz képest. A nyelvelsajátítás menete, szintje, fejlődési üteme ugyanakkor egyénenként változó lehet, a fiúk például általában nehezebben, később kezdenek el beszélni (a magasabb tesztoszteronszint jelenléte is kiválthatja a kutatók szerint).
A beszédfejlődés késésének oka lehet örökletesség (apai ágon kétszer erősebb, maga a beszédzavar fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál). Kialakulhat beszédfejlődési elmaradás környezeti tényezők, elhanyagoltság, beszédet nem ösztönző viszonyok, ingerszegény környezet hatására. Megkéshet a beszéd azoknál a gyermekeknél, ahol a családban kevesebb lehetőség van „gyakorolni a beszédet", pl. több nagyobb testvér mellett, de az iker vagy a korban közel álló gyermekek is kevesebbet beszélnek. Ennek oka, hogy kevesebb négyszemközti figyelem jut rájuk attól a személytől, akitől éppen a beszédet sajátítják el. Kialakulhat általános mozgásos ügyetlenség talaján is.
A beszédfejlődés késésének oka lehet az értelmi elmaradás - értelmi fogyatékos kisgyermekeknél rendszerint csak 3 éves kor után indul a beszéd. Okozhatja a beszédfejlődés késését nagyothallás is. „Fülfolyós" gyermekeknél bizonyítottan gyakrabban késik a beszéd. Ezért, ha a gyermek 2, 5 évesen még nem beszél, érdemes először hallásvizsgálatot végeztetni. A szájpadhasadékos gyermekeknél is általában félévvel elmarad a folyamat.

Logopédus szemével akkor merül fel a beszédfejlődési elmaradás diagnózisa, ha a gyermek 3 éves kora után kezd el beszélni és értelmi elmaradás, jelentős mértékű nagyothallás kizárható. Azt mindenképpen szakembernek kell eldöntenie, hogy ún. egyszerű megkésett beszédfejlődés, vagy komplex nyelvi zavarra utaló ún. akadályozott beszédfejlődés áll-e a háttérben.
Beszédfejlődési elmaradás esetén már a gyermek gagyogása is késhet. Kevesebbet gagyog; gagyogása sivár, egyhangú, nem változatos. Gyakran elmarad az utánzó korszak. Jellemző, hogy az első szavak időben megjelennek, majd ezután a folyamat megáll és csak 3 éves kor után folytatódik újra. A gyermek 4-5 évesen még csak a 2 éves ép beszéd szintjén áll. A kisgyermek inkább mutogatással fejezi ki magát. Szókincse nagyon lassan fejlődik. Gyakran hangutánzó szavakat és ún. dajkanyelvi kifejezésmódot használ., pl. kutya=vau, óra=tik-tak, alszik=tente. Cselekvéseket is inkább hangutánzó szavakkal, vagy funkcióval nevez meg, pl. üt=bumm! (A hangutánzó szavak használata normál fejlődés esetén 3 éves korra eltűnik.) Jellemző a szócsonkítás, szótöredékek használata; a gyermek csak a szavak első vagy utolsó szótagját ejti, pl. autó=tó, villamos=vi. A gyermek gyakran beszél távirati stílusban: főnevet és igét egymás mellé rak, kapcsolat, ragozás nélkül. Toldalékokat nem vagy nem helyesen használ (agrammatizmus, dysgrammatizmus), pl. A kutya eszik.=Vau nyam-nyami. Jellemző lehet, hogy ugyanaz a kifejezés más szituációban mást is jelenthet, pl. nyam-nyami=eszik, éhes, étel, főz. Mindezek mellett sérülhet a beszéd formai oldala is: makacs pöszeség, később hadarás, dadogás is felléphet.

A környezet ösztönző ingerei fontosak a beszédelsajátítás zavartalanságában. Csak a felnőttel való állandó, szeretetteljes kapcsolat segítheti elő az ép beszédfejlődést. Ugyanakkor a beszédet nem szabad erőltetni, siettetni, mert ezzel a gyermek beszédkedvét törjük le. Az állandó javítgatással - a beszédfejlődés korai szakaszán - elbátortalaníthatjuk a gyermeket. Sok verset és mesét olvassunk, mely a gyermek szókincsét is bővíti és a nyelvtani szerkezetek gyakorlását is segíti. Nélkülözhetetlen a jó beszédpélda, fontos, hogy a környezet érthetően, tisztán beszéljen és lehetőleg ne használjon dajkanyelvi kifejezéseket.

Kiss Andrea

Forrás:
Kiss Andrea, Baba Patika