Meixner Ildikó: Kandidátusi tézisek

Munkásságom összefoglalásának tézisei - Adalékok a dyslexia prevenció és reedukáció
pszichológiájához és pedagógiai gyakorlatához

Hazánkban már korán felhívta a figyelmet a dyslexiára Ranschburg Pál munkássága. (Ranschburg 1916.) Majd talán részben a két háború miatt került ki ez a kérdés a magyar pedagógia érdeklõdési körébõl, részben pedig azért, mert a magyar írás fonematikus volta miatt nem tûntek szembe egészen súlyos dyslexiás esetek. Az ilyen gyerekeket általában butának, figyelmetlennek, lustának, rossznak tekintették. Az ötvenes években Pszichológiai Intézet (Justné Kéri Hedvig) foglalkozott tanulási zavarokban szenvedõ gyerekekkel, a hatvanas években Szegeden Vekerdy Zsuzsanna, Debrecenben Kovács Tibor, Budapesten jómagam.

Többféle törekvés tette mind inkább szükségessé a dyslexiás gyerekekkel való beható és intézményes foglalkozást:

- lehetõleg minden gyerek fejezze be az általános iskolát,
- csak valóban értelmi fogyatékosok kerüljenek a kisegítõ iskolába,
- a Snijders-Oomen non-verbális intelligenciateszt megjelenése Magyarországon, amellyel kimutathatóvá vált, hogy vannak olyan tanulási zavarban szenvedõ gyerekek, akiknek nyelvi kompetenciája alacsony szintû és emiatt a régebben leggyakrabban használt Binet tesztben igen alacsony -értelmi fejlõdési zavarra utaló- eredményeket érnek el, viszont non-verbális teszttel mérve átlagos teljesítményt nyújtanak. Ezekben az esetekben az értelmi fogyatékosság helyett a helyes diagnózis: speciális tanulási zavar. (A speciális jelzõ megkülönbözteti a tünetegyüttest az értelmi fejlõdési zavarral küzdõk szükségszerûen fellépõ tanulási zavarától.)
- az oktatásban a hangsúly eltolódása a szóbeli számonkérésrõl a feladatlapos tananyagfeldolgozásra és számonkérésre,
- a külföldi -angol, francia, német- szakirodalomban megjelenõ hírek a dyslexiás gyerekekkel való foglalkozásról.

Ezenközben a szülõk oldaláról jövõ társadalmi nyomás mind nagyobb lett a dyslexiás gyerekek ellátása és az õket az iskolában tanító pedagógusok felvilágosítása ügyében.

1958-ban kezdtem dyslexiás gyerekekkel foglalkozni. Fokozatosan órarendszerû kiscsoportos foglalkozások keretei közé került ez a tevékenységem. A foglalkozások tananyagát, feladatlapjait, szemléltetõ eszközeit óráról-órára magam készítettem.

Az eredményes szemléltetõ eszközökbõl alakultak ki tankönyveim.

Munkahelyemen, a bp.-i Beszédjavító Intézetben mind több dyslexiás gyerek fejlesztésére merült fel az igény. Mivel az Intézet a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola gyakorlóintézménye volt, sok logopédia-szakos hallgató ismerkedett meg nálam a dyslexiás gyerekek reedukációjának módszerével.

Mindezek következtében szükségessé vált a dyslexiás gyerekeknél alkalmazott olvasástanítási módszerem:

- rendszerré alakítása,
- annak megkeresése, hogy milyen elméleti alapok támasztják alá a módszer eredményes lépéseit, illetve mutatnak irányt a módszer továbbfejlesztésére,
- milyen pedagógiai felmérésekkel lehet meghatározni a különféle osztályfokú tanulók olvasási szintjét úgy, hogy a vizsgálat eredménye egyben a reedukációs folyamat kiindulópontja is legyen,
- milyen vizsgálati módszerekkel, eszközökkel lehet már óvodás korban a háttértünetekbõl felismerni a dyslexia veszélyeztetettséget, hogy preventív terápiával megelõzhessük a dyslexia kialkulását.

Adatgyűjtés, vizsgálati módszerek

A. Az olvasás kialakulásának lépésrõl lépésre történõ menetét 4 nagycsoportos óvodás egyéni olvasástanítása során figyeltem meg. A tanítás során lejegyeztem a gyerekek minden egyes hibázását és minden egyéb megnyilvánulását az elsõ betûk megtanulásától a rövid szövegek olvasásáig.

A gyerekek normális intelligenciájúak voltak. (Sn.-Oo. IQ 101 és 112 között szóródott.)

B. A dyslexia és a nyelvi kompetencia kapcsolatát különféle korcsoportú gyerekek aktív szókincsének vizsgálatával közelítettem meg, e témakörben kb. 25-30 logopédushallgató szakdolgozatát irányítottam.

C. Az olvasási szint vizsgálatához olvasási felmérõlapokat dolgoztam ki: 1. osztályosok számára 3 különféle nehézségi fokút, 3.-4. osztályosok számára és 5.-6. osztályosok számára is egyet-egyet.

Ezek közül a 3. -4. osztályosoké a legkidolgozottabb, amelyet 2000 budapesti általános iskolás gyermeken próbáltunk ki. Ez alapján határoztuk meg a dyslexia diagnosztikai kritériumait a 3. -4. osztályos gyerekek szintjén.

Elméleti eredmények

A. - A dyslexiás gyerekek verbális kompetenciája lényegesen gyengébb, mint az azonos korú és intellektusú nem dyslexiásoké.

Ennek a jelenségnek óvodáskorban prediktív jelentõsége van: gyengébb nyelvi kompetencia dyslexia veszélyezetetettséget jelent.

Ennek empírikus bizonyítéka: szókincsvizsgálati eljárásunkkal végzett nyomonkövetõ vizsgálataink tanusága szerint az óvodás korban elvégzett Meixner-féle szókincspróba eredménye és az 1. osztályos évvégi olvasási szint között 1 ezrelékes szinten szignifikáns korrelációt kaptunk.

- Az aktív szókincs gazdagsága és felidézésének gyorsasága erõsen befolyásolja az olvasott szöveg megértését (adott intelligenciaszinten).

B. Az olvasási felmérõ lapok alkalmasak az olvasás készség szintjének differenciált megismerésére:

Három fõ szempontot figyelünk:

1. az olvasás tempóját (az olvasásra fordított idõt)
2. a hibázások számát és jellegét
3. az olvasottak megértését.
Az olvasás vizsgálata egyénileg történik, így mód nyílik megfigyelni a gyerek magatartását is az olvasás közben.

A 3.-4. osztályosok számára kidolgozott olvasásfelmérõ lapok quasi-standard normái:

dyslexiásnak tekintjük azt a gyereket. akinek
az olvasás ideje több, mint 300 sec, vagy
hibaszáma több, mint 20 hiba, vagy
a megértést ellenõrzõ kérdéssorra adott válaszaiban 4-nél többet hibázik.
C. A dyslexiás gyerekek számára kidolgozott olvasástanítási módszerem elméleti alapjai:

1. A Ranschburg-féle homogén gátlás jelentõségének felismerése a dyslexiás gyerekek tanításában.
2. A vizuális és az akusztikus percepció mellett a propriocepció hangsúlyozása a betûtanításban és az összeolvasás tanításában.
3. A verbális kommunikáció hiányosságainak kompenzálására a tananyag felbontása apró lépésekre.
4. Az esetlegesen minimális organikus károsodásban szenvedõ dyslexiások (ez kb. a dyslexiás populáció negyede) gondolkodási rigiditásának következtében fellépõ perszeverációk megelõzésére a hibázás lehetõségeinek kerülése.
5. Az absztrakt gondolkodásra való áttérés segítésére konkrét kézbe vehetõ taneszközrendszer alkalmazása, amelyek révén a manipulálást is bevonhatjuk a tanítás folyamatába.

Gyakorlati felhasználás

Az olvasás felmérõ lapokat a rosszul olvasó gyerekek olvasásának pontosabb feltérképezésére ma általánosan alkalmazzák.

Szûkebb körben, de használatos szókincsvizsgálati módszerem szûrõeljárásként a dyslexia-veszélyeztetettség megállapítására a beiskolázási idõszakban.

Általánosan alkalmazzák a logopédiai gyakorlatban az e módszert közvetítõ „Én is tudok olvasni" címû könyvemet.

Logopédiai elsõ osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban, normál 1. osztályokban és az ambulanter logopédiai ellátásban alkalmazzák a Játékház címû 5 kötetes olvasókönyvcsaládot, amelyet dyslexia-prevenciós módszerem alapján írtam.

A témakörben megjelent közleményeim:

Meixner Ildikó: A kapcsolás problémájának egy megoldási módja a gyógypedagógiai határesetek olvasás-írástanításában
II. országos Gyógypedagógiai Kongresszus 1963, Budapest
Meixner Ildikó - Justné Kéri Hedvig: Az olvasástanítás pszichológiai alapjai Akadémia 1967.
Meixner Ildikó: Legasthenieprobleme in Ungarn in: Der Sprachheilpädagoge 2. Jahrg. 2. Heft Ss 49-54. Wien 1970.
Meixner Ildikó - Kovács T. - Vekerdi Zs.: Játékok, feladatlapok olvasás-helyeírásgyenge gyermekeknek Debrecen 1971.
Meixner Ildikó: Beszédhiba és nyelvi fejlõdés kapcsolata az általános iskolában Budapesti Nevelõ 168-174. Bp. 1971
Meixner Ildikó: Das Institut für Sprachgeschädigte in Budapest in: Der Sprachheilpädagoge,4. Jahrg., 4. Heft Ss 35-38. Wien 1972.
Meixner Ildikó: Abjat? - Ablak! Gyógypedagógia 1973. 2. sz.
Meixner Ildikó: Wortschatzuntersuchungen bei dreijahrigen Kindern in: Der Sprachheilpadagoge, Jahrg. 1. Heft Ss 22-26. Wien 1975.
Meixner Ildikó - Illyés Sándor: School System and Educational Policy in Hungary with Respect to the Educatinal Care of Learning Disabled Children in.: International Perspective in learning Disabilities 30-47. New York 1974.
Meixner Ildikó- Illyés Sándor: learning and Reading Disabilities in Hungary in: Reading Disabilities (Ed. Tarnopol) 209-226. Baltimore 1976.
Meixner Ildikó - Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna:Olvasni tanulok ABC-s könyv az általános iskolák 1. osztálya számára Tankönyvkiadó 1978.
Meixner Ildikó Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna: Olvasókönyv tankönyvkiadó 1978.
Meixner Ildikó Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna: Írni tanulok Tankönyvkiadó 1978.
Meixner Ildikó: Az elõkészítõ idõszak Tanító 1978.
Meixner Ildikó - Csabay Katalin: Feladatlapok a dyslexia korrekciójához O.M. 1978.
Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni Olvasó és feladatlapok dyslexiás gyermekek számára Tankönyvkiadó 1978.
Meixner Ildikó: Tanítási tervezetek dyslexiás órákhoz in.: A logopédiai munka módszertani kérdései szerk.: Gerebenné BGGYPTKF 1982.
Meixner Ildikó - Rupp Mária: 100 dyslexiás és 100 jól olvasó III. osztályos hibázásainak minõségi elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1985.
Meixner Ildikó - Rupp Mária: III. osztályosok olvasási hibáinak mennyiségi elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1985.
Meixner Ildikó: Tipikus és atipikus olvasócsoportok hibázásainak elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1986.
Meixner Ildikó: Játékház Képes olvasókönyv 5 kötetes tankönyvcsalád Tankönyvkiadó Budapest 1993.
Meixner Ildikó: Új segédanyagok a dyslexia korrekciójához Gyógypedagógia 1974.
Meixner Ildikó: A dyslexia in: Tanulmányok a beszédkészség fejlesztése körébõl 1974.
Meixner Ildikó: A betûk gyakorlásának irányelvei a készülõ új dyslexiás olvasólapokon Gyógypedagógia 1974.
Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia körébõl szerk V. Kovács Emõke Tankönyvkiadó 1977.
Meixner Ildikó: A dyslexia és a pöszeség kapcsolatáról Szemelvények a dyslexia körébõl szerk V. Kovács Emõke Tankönyvkiadó 1977.
Meixner Ildikó: Dyslexiás gyermekek kezelésében használható szemléltetõ eszközök és játékok Szemelvények a dyslexia körébõl szerk V. Kovács Emõke Tankönyvkiadó 1977.
Meixner Ildikó: Útmutató a dyslexiás olvasó feladatlapokhoz Szemelvények a dyslexia körébõl szerk V. Kovács Emõke Tankönyvkiadó 1977.
Meixner Ildikó: Olvasástanítás-tanulás dyslexia prevenciós módszerrel OPI 1978.1979.
Meixner Ildikó: Az olvasás-írászavarok gyógyítása in: A magyar olvasástanítás története szerk. A. Jászó Anna Tankönyviadó 1990.
Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció és reedukáció módszere BGGYPTKF 1993.
Meixner Ildikó: Bevezetõ a dyslexiás tankönyvekhez Budapest 1995.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner2.htm

Forrás:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner2.htm