2008. 01. 08. 00:00
Cimkék: fogyatékkal élők, fogyatékosság, gyógypedagógia, habilitáció, rehabilitáció,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Jézus mondta ki az emberi történelemben először, hogy MINDEN ember egyenlő. Igen? "Még" a fogyatékosok is? Valóban értették ezt a következő századok emberei? És megértettük-e legalább mára? S ha talán így van már Amerikában, eljutottunk-e ide Magyarországon?
Azt talán ma már nem gondolja senki, hogy aki fogyatékos, abban az "Ördög lakozik". Nem tűrnénk el azt sem, hogy ketrecbe zárva, pénzért mutogassák a fogyatékos embereket, ahogy a középkorban dívott. Demokráciákban azokat az intézményeket sem tűrné el a közvélemény, ahol az újkor elején összegyűjtötték, "eldugták" a szerencsétlen embereket, borzalmas, lassú kínhalálra ítélve.
De vajon minden babonától mentesek lennénk? Hány honfitársunkat tudna elbolondítani olyan propaganda, hogy a fogyatékosokkal "a legnagyobb baj, hogy öröklődik a bajuk", hogy nem gyógyítani kell őket, hanem "korlátozni a számukat", mert a társadalomnak "csak az egészségesekre van szüksége"?
S vajon az "átlagember" hogyan néz ma, egy önmagát felvilágosultnak tartó korban a fogyatékosokra? A fogyatékos ember beteg? Talán elromlott benne valami, amit meg kellene javítani? Leláncolható, lekötözhető, bezárható valaki, akit a "szakértő" közveszélyesnek vagy önveszélyesnek nyilvánít?
Hol lehet jobban és többet segíteni a fogyatékosoknak? Vajon "kisegítő iskolában", ahol akinek csak lehet, szakmát adhatnak a kezébe? Korszerű intézményekben, ahol felkészült segítők foglalkoznak velük - vagy inkább minél többen fejlődjenek otthon, a családban?
Fél-e a mai emberek egy része a fogyatékosoktól "másságukat", "kiszámíthatatlanságukat" érzékelve? Ismerjük-e lehetőségeiket, képességzavaraik természetét? Hányan tudjuk, hogyan kell "jól segíteni" a fogyatékkal élő embertársunknak?
Hogyan fejlődhetnek jobban a fogyatékos gyerekek? Elkülönítve, sorstársaik között, vagy nem fogyatékos gyermekek társaságában? S ez utóbbiakra vajon nem lehet-e fejlesztő hatással, ha közel kerülnek fogyatékkal élő kortársaikhoz?
Továbbá: ki harcolja kell kiharcolni a fogyatékosok egyenlőségét? A szülőktől várhatjuk az áttörést? Maguk a fogyatékosok szerveződjenek? S mit jelent a fogyatékkkal élők szabadsága, egyenlősége, mit jelent számukra az igazságosság? Anyagi kérdés, vagy egészen mástól függ, hogy lebontja-e a "társadalom" az akadályokat képletesen és a szó szoros értelmében?
Forrás:
NOL • Népszabadság Online • 2007. december 21.
Kapcsolódó könyv(ek)
|
|
Speciális didaktika II. - Halmozottan és értelmileg súlyosan akadályozott tanulók foglalkoztatástana Vágó Éva Anna, APC-Stúdió, 2006 |
|
|
Kozma Béla, Comenius, 2001 |
Szemle cikkei cimkék szerint