Gyermekkori rendellenességek és terápiák - Az ergoterápia

Gyermeke egészsége minden szülő számára a legfontosabb. Óvjuk őket a legkisebb megfázástól, sérüléstől is. Mégis megannyi szülőnek kell megbarátkoznia a gondolattal, hogy gyermeke problémákkal küszködik, esetleg fogyatékos.

A betegség és a fogyatékosság fogalma társadalmunkban már-már a mindennapokhoz tartozik. A hírekben is rengeteget hallunk a legújabb egészségügyi reformokról és az üres kasszákról. Mégis minden szülőt szíven talál a hír, újszülött gyermeke valószínűleg az xy-betegségben szenved, vagy fogyatékos lehet. Előfordul, hogy a baba egészségesen születik, később mégis áldozatul esik egy-egy betegségnek.

Vannak betegségek, melyek a gyermeket mozgásában korlátozzák, akadnak olyanok, melyek akár életét is veszélyeztethetik. Betegségek, melyek fennállásakor a szülő tanácstalan és tehetetlen. Olyanok, melyek azonnal észrevehetők és olyanok, melyeket nem lehet rögtön felismerni.

Az alábbi sorokban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a gyermekkorban kialakuló betegségek között, az egyszerű beszédhibáktól a súlyosabb betegségekig bezárólag.

Sorra veszünk továbbá nyugaton nagy népszerűségnek örvendő, ám itthon kevésbé ismert terápiákat, gyógymódokat is. Mit tehet a szülő, és miben segít az orvos? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni.

Bevezetésként ejtsünk néhány szót az ergoterápiáról!
Ez a gyógymód széles körben alkalmazható olyan gyermekeknél, akik testi, lelki, szellemi fejlődési rendellenességgel, finommotorikai, koordinációs és észlelési zavarokkal küszködnek, esetleg gondjuk van a beilleszkedéssel. Az ergoterápia egy játékos gyógymód, mely során a gyermek önállóságát és teljesítőképességét fejlesztik, különös hangsúlyt fektetve gyengeségeire. Célja, hogy a gyermek önállóságát és egyéni teljesítőképességét fejlessze.
Ez azt jelenti tehát, hogy mindenki személyre szabott kezelésben részesül, valamint a terapeuta tanácsainak segítségével a szülők is bevonhatók a terápiába. Különösen fontos a szülő szerepe a házi feladatokat illetően, melyeket nagyon komolyan kell venni, hiszen heti 45 percnyi foglalkozás önmagában nem elég.
Maguk az órák a gyermek igényeihez igazodnak, finommotorikai, kitartásbeli és koncentrációs zavarok esetén például jó gyógymódnak bizonyulhat a barkácsolás, kislányoknál a kézimunka, kisfiúknál a fafaragás. A strukturált gondolkodást segítheti elő, ha a gyermeknek olykor szortíroznia kell az előszobában a cipőket, vagy a tányérokat, poharakat a konyhában. Koordinációs problémákkal küzdő gyermekünkkel sétáljunk, ugrándozzunk, vagy szaladjunk hátrafelé! A lényege ezeknek a feladatoknak, hogy játékosan kössük össze őket mindennapi életünkkel!
Érdemes időben orvoshoz fordulni, ha rendellenességet veszünk észre a gyermeken. Első állomás mindig a háziorvos legyen, aki, ha szükséges, ajánlhat egy jó terapeutát, vagy eloszlathatja felesleges aggodalmainkat.
Az ergoterapeuta több órát is rászán arra, hogy tesztelje a gyermeket és a lehető legoptimálisabb ütemtervet állítsa fel a gyógyulás érdekében.

Forrás:
Családinet