2007. 12. 09. 00:00
Cimkék: gyógypedagógia, gyermek, fogyatékkal élők, fogyatékosság, esélyegyenlőség,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Mikor és hogyan derülhet ki egy gyermekről, hogy sérült, beszédproblémás?
Vannak olyan gyermekek, akikről már a születésükkor kiderül, hogy sérültek, viszont a beszédproblémák inkább az óvodai időszakra tehető. Ilyenkor speciális fejlesztésre van szükségük, beszédhibánál pedig a szülőnek kell gondoskodnia arról, hogy gyermeke megfelelő logopédiai ellátásban részesüljön.
Mi a teendő ilyen helyzetekben?
Amikor az óvodapedagógus gyanakodni kezd, hogy fennállhat a veszélye a gyermeknél, hogy súlyos illetve kevésbé súlyos sérülései lehetnek, érdemes iskolaérettségi vizsgára küldeni.
Ki dönt arról, milyen óvodába, iskolába járhat, járjon a gyermek?
Az iskolapedagógusok, mert ha úgy látják, valamelyik gyermek nem épelméjű, probléma van vele, akkor iskolaérettségi vizsgára küldik, ahol egy tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs bizottság előtt kell bebizonyítani iskolaérettségét. Ilyenkor különböző képességeket vizsgálnak, és a végén eldöntik, a gyermek mehet-e normál iskolába, vagy szegregált intézménybe kerül.
Miben különbözik a szegregált intézmény az általános iskolai képzéstől?
Egy ilyen iskolában reggeltől estig speciális segítséget kapnak a gyermekek, és persze kisebb csoportban is dolgoznak a pedagógusok a diákokkal, mert a sérült gyermekek sérülési is különbözőek. Teljesen más irányú és ütemű a fejlődésük, különböző speciális programokat igényelnek az ide járó gyerekek.
Más képzésben részesültek az itt tanító pedagógusok is?
Igen, mert akik sérült gyermekekkel foglalkoznak, azoknak orvosi tárgyakat, nyelvészetet és pszichológiát is kell tanulniuk, mert ezekre épülnek a speciális ismeretek. Hiszen egészen máshogy kell oktatni egy hallás, látás, értelmi sérült vagy magatartászavarokkal rendelkező tanulót.
Egy magatartás zavarokkal szenvedő fiatalnak, milyen körülmények között kell tanulnia?
Hogyha a magatartászavar kiskori sérelmek miatt alakult ki, akkor az könnyen kezelhető, viszont nekik nem szegregált intézménybe lenne a helyük, mert szellemileg ép gyerekek, de sajnos ők is odakerülnek. Pedig elég lenne annyi is ahhoz, hogy a későbbiekben teljes életet tudjanak élni, ha nevelési tanácsadóhoz, s pszichológushoz járatnák őket szüleik, és persze kellőképpen odafigyelnének rájuk.
Mennyi esélyük van a szegregált intézményben tanult gyermekeknek, hogy a későbbiekben diplomát szerezzenek?
Az értelmi fogyatékos gyerekek inkább szakirányos iskolába tudnak továbbtanulni, hogy szakmát kapjanak, de a beszédsérült fiatalok olyan nagyfokú képzést kapnak a szegregált iskolákban, hogy a későbbiekben akár három diplomás orvosok is lehetnek.
Forrás:
http://www.fogyatekos.hu/main/news-661.html
Kapcsolódó könyv(ek)
|
|
Kozma Béla, Comenius, 2001 |
|
Felnőttek, mert felnőttek. Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása. Zolnai Erika, Kézenfogva Alapítvány, 2001 |
Szemle cikkei cimkék szerint