2009. 11. 03. 00:00
Cimkék: oktatás, logopédus, logopédia, gyógypedagógia, beszédszervek, beszéd,
A cikk értéke:
SUBOSITS ISTVÁN
a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Fonetikai és Logopédiai Tanszékének
alapító tanszékvezetője, nyugalmazott főiskolai tanára
2009. október 20-án, életének 80. évében elhunyt.
Családtagjai, barátai, kollégái, tanítványai
2009. november 4-én 9.00 órakor
kísérik utolsó útjára a budapesti Fiumei úti temetőben.
SUBOSITS ISTVÁN
(1929–2009)
Subosits István 1929. december 24-én született a Veszprém megyei Alsóiszkázon.
Elemi iskoláit ugyanitt végezte, majd Sümegen, Keszthelyen és Zalaszentgróton tanult. Népiskolai tanítói képesítést 1951-ben szerzett Pápán.
1951 és 1954 között a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola hallgatója.
Az 1953-54. tanévben a főiskola Anatómiai és Élettani Tanszékén demonstrátor.
1955-től 1959-ig gyógypedagógus a nagykanizsai gyógypedagógiai iskolában.
1959 és 1962 között a Művelődésügyi Minisztériumban dolgozott, területe a beiskolázás és a gyógypedagógiai intézmények szakfelügyelete volt.
Az 1961-62. tanévben félállású tanársegéd a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. Fonetikát tanít.
1962-től 1972-ig főiskolai adjunktus, 1972-től 1975-ig főiskolai docens, 1975-től 1995-ig főiskolai tanár.
1972 és 1987 között vezette a főiskola Fonetikai és Logopédiai Tanszékét. Tanszékvezetése idején a logopédusképzés jelentősen kiszélesedett. Az írott tananyagok, jegyzetek száma azóta sem látott mértékben, jelentősen megnőtt. Elmélyült tartalmú kiadványok jelentek meg, pl. a dadogásról, az afáziáról, diszfóniáról; gyakorlati, metodikai kiadványok készültek; a tanszék oktatói létszáma megduplázódott.
Főbb oktatott tárgyai. Fonetika, Magyar nyelvtan, Beszédpedagógia, Beszédakusztika, Gyermek- és ifjúsági irodalom, Logopédia, A történelemtanítás módszertana.
Felvételi előkészítő tanfolyamokon 1962-től 1998-ig oktatott.
1995-ben vonult nyugalomba.
1996 és 2001 között az ELTE BTK Fonetikai Tanszékének óraadó tanára. Tantárgya: A helyes beszéd, a beszéd hibái.
2003-ban a szegedi egyetem előadó tanára.
Tudományos közleményei elsősorban a következő folyóiratokban jelentek meg:
Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Magyar és Egyetemi Fonetikai Füzetek, Gyógypedagógiai Szemle, Egészségnevelés, Szociális Munka, Orvostörténeti Közlemények, Pedagógiai Szemle.
Kutatási területe. A magyar beszédhangok képzése, akusztikai jellemzőik, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tanításának módszertana.
Két tankönyve kiadói nívódíjat kapott: Irodalmi olvasmányok a kisegítő iskolák 5. osztály számára (1976), Beszédakusztika (főiskolai tankönyv, 1985).
Szakmai-közéleti tevékenysége. Két cikluson át az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságának tagja és az MTA Fonetikai Munkabizottságának titkára.
Szakmai elismerései. Kempelen Farkas-emlékérem (1974), MTA Jubileumi Emlékérem (1975).
Subosits István szakmai bibliográfiája csaknem kétszáz tételt tartalmaz. Írásain gyógypedagógusok generációi nőttek fel.
A 2004-ben, 75 éves korában megjelent Hangtan című monográfiája ma is tananyag a logopédusképzésben.
Legutolsó közleménye Montágh Imrét méltatta a Gyógypedagógiai Szemle 2009. évi 1. számában.
Bárcsak követni tudnánk szellemi frissességét!
Emléke mélyen él és munkál tanítványaiban.
2009. október 30.
Forrás:
Lőrik József
ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék
2009.október 30.
Kapcsolódó könyv(ek)
|
|
Bittera Tiborné - Juhász Ágnes, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2005 |
|
Subosits István, Tas Kiadó, 2004 |
Szemle cikkei cimkék szerint