Bologna szerepe a tanárképzésben

A bolognai rendszer az egész felsőoktatás képzési struktúráját átalakította, a többciklusú képzési rendszer többek között a tanárképzés korábbi hagyományát is megváltoztatta. Az egységesen kétszakos tanári szakképzettség csak mesterszinten szerezhető meg.

26 EU tagország és további 19 európai ország csatlakozott a bolognai folyamathoz, melynek célja egy egységes oktatási rendszerű Európai Felsőoktatási Térség (EFT) kialakítása. Az EFT megvalósulásával nő az intézmények közötti mobilitás lehetősége akár hazai, akár nemzetközi szinten, valamint a megszerzett végzettségek elismertetése is egyszerűbb, ezzel megnyitva az európai térség munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók részére.
A bolognai folyamat következtében Magyarországon átalakult a képzési rendszer, a duális képzési rendszer (egyetem, főiskola) 2006-ban megszűnt és bár az intézmények továbbra is egyetem és főiskola néven működnek, a többciklusú képzési rendszerben nincsenek egyetemi és főiskolai szintű képzések, csak alap és az arra épülő mesterszakok vannak, melyek főiskolán és egyetemen egyaránt hallgathatók.
Egy-két szak - jogászképzés, orvosi képzés, pár művészeti képzés - maradt meg egységes, osztatlan képzési formában, amely 10-12 féléven át tart és mesterszintű oklevelet nyújt, a többi szak esetében az érettségizőknek, diplomával nem rendelkezőknek alapképzésre kell jelentkezniük. Erre épül később a szakspecifikusabb mesterképzés, amelyre ismételt felvételivel lehet csak bekerülni.
Fontos megjegyezni, hogy a felsőfokú szakképzéseket nem érintette a strukturális átalakulás, így azok továbbra is négy félévben oktatják a legalább érettségivel rendelkező hallgatókat.

A tanárképzés sajátosságai
A tanárképzés alapjaiban alakult át a bolognai rendszer bevezetésével, a korábbi, főiskolai és egyetemi szintű szakokat párhuzamosan működtető szerkezete egységessé vált: a közoktatás 5-13. évfolyamán való tanításra feljogosító kétszakos tanári szakképzettség ugyanis csak a tanári mesterszak sikeres elvégzésével szerezhető meg. Akik tanárképzésre szeretnének jelentkezni, először ki kell választaniuk a kívánt alapképzési szakot, majd a második szak szakterületi moduljait már a tanulmányaik során kell felvenniük, amelyekből hat félév alatt 50 kreditet kell elvégezniük. A tanárképzésre jelentkezőknek érdemes a jelentkezési lap benyújtása előtt tájékozódniuk az adott intézmény képzési kínálatáról.
Továbbá egy pedagógiai-pszichológiai modult is kell választaniuk a tanár szakos hallgatóknak, ha mesterszakon szeretnének tanár szakon továbbtanulni.
A mesterképzésbe való felvétel rendjét az adott felsőoktatási intézmény szabályozza. A tanárképzésben tehát a mesterképzés során sajátíthatják el a hallgatók a tanári szakma ismereteit, itt inkább a pedagógia tárgyak dominálnak és kevesebb a szakterületet oktató tárgy. A tanári mesterképzési szak abban is eltér más mesterszakoktól, hogy a négy félévet követően féléves összefüggő oktatási-nevelési intézményi gyakorlattal zárul a képzés, és csak ezt követően lehet megszerezni a két szak oktatására jogosító oklevelet.

Forrás:
Edupress.hu