http://www.beszed.hu

Bébireflexek szerepe a hiperaktivitás hátterében

2009. 02. 03. 00:00
Cimkék: fejlődési zavar, gyermek, mozgás, mozgásfejlesztés, terápia, tünet, tünetegyüttes,
A cikk értéke:
"A gátolatlan csecsemőkori reflexekkel küzdő gyermekek estére olyanok lesznek, mint egy felrázott kólásüveg, robbanásra kész..." (Sally Goddard)

A hiperaktivitás korunk egyik jellegzetes jelensége. A mai gyermekeket már a magzati élet során rengeteg inger éri.

Hol vannak már a hintaszékben békésen kötögető kismamák?

Régóta ismert tény, hogy a gyermek idegrendszeri fejlődésében a környezeti és biológiai hatásoknak nagy szerepe van, az anya táplálkozása, egészségi állapota, az őt érő stresszes benyomások, mérgező anyagok, drogok, gyógyszerek, pszichés traumák, rendellenes szülés, stb., mind-mind károsíthatják a gyermek idegzetét, és megzavarhatják a korai reflexfejlődés rendes sorrendjét.

A magzati élet során megjelenő un. Primitív Reflexek jelzik a fejlődés egyes állomásait, és képezik idegrendszerük alapjait. Minden ilyen ősi reflexnek meghatározott szerepe van, és megfelelő sorrendben való megjelenésük, majd a fejlettebb reflexek és tudatos mozgások által történő fokozatos legátlásuk a természet rendjét követi.

E reflexek a magzati élet folyamán a gyermek fejlődését, növekedését szolgálják. Felkészítik a babát arra, hogy képes legyen saját megszületésében aktívan „közreműködni”. Az első életév során a baba túlélését segítik, majd mindazon készségeit fejlesztik, amelyekre egész életében szüksége lesz majd.

E reflexek hatására a csecsemő izmai tudatos használatát edzi, gyakorolja a szem – kéz koordinációját, és az egyensúlyozáshoz szükséges mozgásokat és reakciókat. Fáradhatatlanul ismételgeti mindazon részmozgásokat, amelyek végül is ahhoz vezetnek, hogy élete első életéve során egy magatehetetlen fekvő csecsemőből egy totyogó-gügyögő kisgyerekké válik.

Ezeknek az ősi reflexeknek hatására fejlődnek a csecsemő egyéb érzékszervei, és a külső ingerek feldolgozásának képessége is, valamint a térérzékelés, a térbeni látási és hallási tájékozódás is. A szemmozgató izmokat és a vizuális ingerfeldolgozást is nagy reflexcsoportok irányítják.

A baba természetes fejlődése során megtanulja az ingereket értékelni és kiszűrni, hogy megfelelő választ adhasson rájuk. A túl heves ingerektől pl. visszahúzódik, lemerevedik vagy sírással, kalimpálással próbálja magára a figyelmet felhívni. Mindent megfog, és a szájába vesz, így ismerkedik közvetlen környezetével. Egyre tisztábban hallja a hangokat, és próbálja azokat utánozni is.

Ahogy érzékszervei, és reakciókészsége finomul, és izomzata fejlődik, úgy növekszik, tágul a mozgástere is. Egyensúlyérzéke a legelső, amely már a magzati élet első szakaszában kifejlődik, hogy egész életében amolyan „repülőtéri irányító központként” szabályozza a rajta áthaladó bejövő ingereket és kimenő (hormonális és mozgási) válaszokat.

Némelyik Primitív Reflex pl. a Moro Reflex, amely az első 3 – 4 hónapban a legerősebb, és amelyik az egész test, tehát minden idegszál és minden izom reakcióját váltja ki a legkisebb ingerre is, helyet kell, hogy adjon fejlettebb, kifinomultabb reakcióknak, amelyek által a gyermek megtanul egy adott ingerre szelektíven reagálni.

Amikor azonban a Moro Reflex nem kerül időben gátlás alá, akkor a gyermek később sem tud majd különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos jelek között, vagy hogy pl. valós vagy vélt veszély fenyegeti-e.

Mivel egy reflex mindig egy feltétlen választ vált ki, az ilyen gyermek később is mindig, mindenre, mindennel reagál majd. Minden elvonja a figyelmét, nem tudja kiszűrni a hangokat, ábrákat, írásjeleket, és a környezet nyüzsgő, ingerteljes képi és hanghatásait sem tudja megkülönböztetni. Ez az ingerözön teljes káoszt okoz, és koncentrációzavarhoz vezet. Az ilyen gyermek örökmozgó, és nyugtalan.

Egy másik fontos tényező a „hiperaktivitás” kialakulásánál az alulfejlett egyensúlyrendszer. Megfelelő testi visszajelzés hiányában a gyermek állandó mozgással igyekszik pótolni a gravitációval való egyensúlyozáshoz szükséges információkat.

Minden megvizsgált hiperaktív, autista és figyelemzavaros gyermeknek (és felnőttnek) komoly egyensúlyi problémái vannak, testrészeik hollétéről fogalmuk sincs, és gyakran képtelenek a legegyszerűbb mozgáskoordinációs feladatok elvégzésére is.

Az ember csak akkor képes teljes mozdulatlanságban, nyugodtan ülni vagy állni, ha izmainak egész csoportja működik együtt, teljes összhangban az egyensúllyal, és a testtartási reflexekkel, amelyeknek 5 éves kor fölött hiánytalanul működniük kell. Azok a gyermekek, akiknél a testtartás szabályozása fejletlen, nehezen tudnak megülni egy helyben, és odafigyelni bármire is. A testtartás tudattalan, ösztönös szabályozása elvonja a figyelmet a tudatos feladatoktól.

Mivel a hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek agya tulajdonképpen nem eléggé éber, az éberségi állapotot is az örökmozgásból, hangok képzéséből, a környezet állandó érintgetéséből származó ingerek pótolják.

Egyes, doppingszer jellegű divatos gyógyszerek pótolják az éberség fenntartását, és ettől a gyermek a környezete számára nyugodtabb, kellemesebb benyomást kelt, - ez azonban nem oldja meg a problémát.

Egy másik csecsemőkori reflex az un. Galant reflex, avagy Hátgerinc-Csípő reflex, amelynek nagy szerepe van a hiperaktivitás és koncentrációhiány kialakulásában. Ez egy olyan ficánkoló, „farkcsóválás” szerű reakció, amelyet egy csípő és deréktáji inger vált ki. Újszülött korban a deréktáji csiklandozás akár súlyos sokkos állapotot is kiválthat. Később ez a reflex, ha nem kerül időben gátlás alá, akár a kamaszkorig is eltartó éjszakai ágyba-pisilést okozhat azáltal, hogy a pizsama deréktáji érintése vizelési ingert kelt. Napközben a szék támlája, vagy a ruházat, nadrág, öv deréktájban az arra érzékeny gyermeket annyi ingerrel „bombázza”, hogy az képtelen másra figyelni, és ficánkolva, amolyan „farkcsóváló” mozgással szüntelenül igyekszik a reflex által kiváltott feszültséget levezetni.

A figyelemzavaros és hiperaktív gyerekeknél szinte kivétel nélkül megtalálhatóak e reflex maradványai is.

Sok csecsemőkori reflex gátolatlan jelenléte akadályozhatja még a gyermek idegrendszeri fejlődését, és korához illő adatfeldolgozását. Ezeken sajnos nem lehet túlnőni.

De van megoldás!!

E problémák szinte nyomtalanul eltűnhetnek egy megfelelő szenzomotoros mozgásterápia segítségével, amelyet közel 40 éve, az angliai INPP - The Institute for Neuro-Physiological Psychology (Neuro-Fiziológia Pszichológiai Intézet)  fejlesztett ki, és amelyet szakemberek Magyarországon is egy kétnapos tréning keretében elsajátíthatnak.

Forrás:
Óriásleszel.hu

Eddigi vélemények a cikkről:

nem írt még senki véleményt a cikkről

Kapcsolódó link(ek)

 

Kapcsolódó könyv(ek)

Dr. Vékássy László - A dadogók komplex kezelése (Nyolcéves kortól)

A dadogók komplex kezelése (Nyolcéves kortól)

Dr. Vékássy László, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002
Kulcsár Éva (szerk.) - Tanácsadás és terápia

Tanácsadás és terápia

Kulcsár Éva (szerk.), ELTE Eötvös Kiadó Kft. , 2009
Még több...
 

Szemle cikkei cimkék szerint

afázia, stroke (3), ajak- és szájpadhasadék (1), akadálymentesítés (12), állatasszisztált terápia (1), alternatív pedagógia (1), autizmus, spektrum zavar (89), balkezesség (4), beszéd (2), beszédfejlődés (3), beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság (1), beszédszervek (1), betegség (8), blog (1), bölcsöde (2), cigány, roma (9), család, szülők (26), diagnosztika (7), differenciálás (2), diszgráfia, írásnehézség, legaszténia (2), diszkalkulia, számolási zavar (3), diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés (3), diszlexia, olvasászavar (10), Down-kór (15), e-learning (5), egészség, egészségügy (5), érdekvédelem, érdekképviselet (11), értelmileg sérült (8), érzékelés, észlelés (3), érzékszervek (3), esélyegyenlőség (45), fejlesztés (33), fejlesztő pedagógia (4), fejlődési zavar (5), felsőoktatás (47), felvételi (21), felzárkóztatás (9), figyelem (3), figyelemzavar (8), fogyatékkal élők, fogyatékosság (131), genetika (2), gyász, halál (2), gyermek (65), gyógypedagógia (77), gyógytorna, konduktív pedagógia (1), habilitáció, rehabilitáció (7), hallás, hallászavar, hallássérülés (40), határon túl (1), hátrányos helyzet (19), hiperaktív, hiperaktivitás (14), integráció, inklúzió (32), internet (8), írás (3), irodalom (6), iskola, iskoláskor (52), iskolaérettség (5), ismeretterjesztés, tájékoztatás (2), játék (11), jelnyelv (5), jogtudomány (3), készségek, képességek (21), kiállítás, tárlat (15), kommunikáció (10), kompetencia (9), konferencia, előadás (144), korai fejlesztés (24), kutatás (12), látás, látászavar, látássérülés (23), lateralitás (1), logopédia (7), logopédus (2), magatartászavar (5), matematika (3), média (1), mese, mesekönyv (11), Montessori pedagógia (2), mozgás, mozgásfejlesztés (21), mozgássérülés (4), művészet (9), nevelés (30), nyelv, nyelvi fejlődés (5), nyelvtanítás, nyelvtanulás (7), oktatás (111), olvasás (16), orvostudomány (5), óvoda, óvodáskor (28), pályakezdés (1), pályázat (64), pedagógia (48), prevenció, megelőzés (4), pszichés zavar (2), pszichológia (37), rajz, rajzolás (5), relaxáció (1), részképesség (3), segítségadás, támogatás (25), sérült (17), siketség, nagyothallás (11), SNI (24), sport (4), stressz (1), számítógép, szoftver (3), szindróma (1), színművészet (10), szórakozás (4), szülők (19), tanfolyam, továbbképzés (19), tanulás (20), tanulásban akadályozott (2), tanulási zavar, tanulási nehézség (16), tanulmány (2), társadalom (3), tehetséggondozás (4), terápia (23), TV (1), tünet, tünetegyüttes (8), törvények, jogok (37), virtuális tananyag (1), viselkedési zavar (4), vizsgálat (7), zene, zeneterápia (6),


a szemle összes cikke

↓ hirdetés ↓
impresszum | adatvédelmi szabályzat | írjon nekünk | partnereink |