Állatok terápiában való alkalmazása

Az állatok terápiában való alkalmazásának története

Homérosz i.e. 900-ból fennmaradt írásaiból tudjuk, hogy az ókori Görögországban az emberek úgy gondolták, hogy ha egy vak ember megérint egy szent kutyát, akkor újra látni fog. Abban is hittek, hogy az őrület ellen úgy lehet védekezni, ha az ember kutyát tart. Tehát már az ókorban megfigyelhető az állatok egészségre gyakorolt kedvezõ hatásába vetett hit. (Varga, 2002)

A késõbbi időkben a szellemileg-testileg sérült emberek lekötésére gazdasági állatokról való gondoskodás szolgált. (Ezt dokumentált adatok támasztják alá, melyek a IX. sz.-ból a belgiumi Gheel-bõl és az 1790-es évekbõl az amerikai Yorkshire-bõl származnak.) (Varga, 2002)

A terápiás állatok igazi sikere 1919-ben kezdõdött, amikor Washingtonban a St. Elizabeth kórházban, egy mentálhigiénés programhoz állatokat használtak. Ez a program ma is mûködik a Nemzetközi Vöröskereszt programjában. Az 1940-es években a háborús sérültek lelki felépülését a kórház farmján élő állatok gondozása segítette. (Varga, 2002)

A klinikai pszichológiában először 1968-ban került sor állatok alkalmazására egy véletlen felfedezés kapcsán: az Egyesült Államokbeli Yeshiva egyetem pszichológusa, Dr. Boris Levinson egy alkalommal kénytelen volt kutyáját magával vinni a rendelőjébe. Egy szociális viselkedési zavarokkal küzdõ kisfiút már 1 hónapja próbált szóra bírni, de addig hiába. A kutya jelenléte azonban váratlan fordulatot hozott a kezelésben. A kis páciens odament a kutyához, simogatta, elkezdett hozzá beszélni, majd a kutyával kapcsolatos kérdései által a pszichológussal is szóba eredt, és végre elkezdődhetett a tényleges gyógyító munka. Ezek után Levinson az új módszernek szentelte életét. Hamarosan világszerte elterjedt a speciálisan kiképzett terápiás kutya bevonásával végzett pszichoterápia. (Mányik, 2002)

1970-es évektõl több területen is eredményesen végeztek terápiát állatokkal. Pl.: börtönökben. Az állatok gondozása vagy segítő kutyák kiképzése pozitív hatással volt az elitéltekre: csökkent a drogfogyasztás és az erőszak és a megbetegedések száma. (Varga, 2002)
1977-ben indult Sam és Elizabeth Corson első állatterápiás programja az Ohio Állam Egyetemén.

A helyzet külföldön

A kutyával végzett terápia az Egyesült Államokban a legnépszerűbb. Több nagy szervezet is működik, ezek az országban egy-egy hálózatot hoztak létre, regionális központokkal, saját vizsgarendszerrel. Ilyenek a Therapy Dog International, Delta Society, a Therapy Dogs Incorporated és több kisebb szervezet. Kanadában 1992 óta működik a 100 éves "St. John Ambulance" egészségügyi szervezet terápiás kutya programja. A legtöbb szervezet az American Kennel Club 'Canine Good Citizen' tesztjét használja a kutyák fegyelmi szintjének ellenőrzésére. Saját vizsgafeladatokat végeznek a temperamentum, az emberekhez való viszony, és a terápiás munkához szükséges egyéb tulajdonságok felmérésére, valamint természetesen állatorvosi ellenőrzést is alkalmaznak. Minden szervezetben kötelezõ jellegû a felelősségbiztosítás, a néha-néha előforduló balesetek esetére. A terápiás kutyák gazdái laikusok, akik az adott szervezet tanfolyamának elvégzése és a vizsgák után önállóan dolgozhatnak a különböző intézményekben. A kutyák bemehetnek minden olyan közintézménybe, ahol szükség van a munkájukra, beleértve a kórházakat is, és általában nagy társadalmi elismertségnek örvendenek. Ellentétben a segítőkutyákkal, amikor nem dolgoznak, nincsenek különleges jogaik. Gazdájukkal ugyanúgy nem mehetnek be olyan helyekre, ahová tilos kutyát bevinni, mint a csak kedvenc funkciót betöltő kutyák. Az amerikai jog határozottan megkülönbözteti a terápiás kutyákat a segítőkutyáktól (Americans with Disabilities Act, 1990), és a szervezetek elvárják tagjaiktól, hogy ne állítsák be kutyájukat segítőkutyának (gyakran elõfordul, hogy az emberek összekeverik a két fogalmat, és ez a terápiás kutyák gazdáinak visszaélésre adhat okot).

Európában a terápiás kutyákkal végzett munka szervezetten az elmúlt évtizedben indult meg. A dolgozó kutyák száma messze elmarad az amerikai számok mögött. Angliában, ahol már a nyolcvanas években elindult a szervezés, nagyobb hagyománya van az ilyen munkának. Ennek köszönhetően a terápiás kutyák száma napjainkban eléri a négyezret.
Ausztráliában érdekes módon tíz év alatt sem nőtt meg jelentős mértékben az önkéntesek száma, ennek ellenére sok intézményt látogatnak.

Hazai kezdet

Magyarországi kezdtek a Kutyával az Emberért Alapítvány munkájával kezdõdött 1996-ban, etológus -kutatók, pszichológus és kutyakiképző szakemberek kis csoportja.
1998-ban közhasznú minősítést szerző alapítvány célja a mozgássérült segítő kutyák képzése mellet az állatok gyógyító munkája a terápia munka megismertetése, kutatása.
2001-ben indult a pszichoterápiás személyiségfejlesztő program, autista gyerekek részére.
Az igények növekedésével egyre többen érdeklődtek a módszer iránt így kidolgoztak egy vizsgarendszert a SOTE, ELTE és az MTA szakembereivel közösen.

Miért a Kutya?

Állatasszisztált terápia

A kutya bevonásaának lehetősége a pszichoterápiás és szemnélyiségfejleszető munkába - Konferencia ELTE Bolyai Kollégium 2001.03.24

Prof. Dr. Csányi Vilmos etológus, MTA-ELTE Etológiai Kutatócsoport

A kutya ember kapcsolat evolúciós vonatkozásai.

A kutya háziasítását az ember mintegy 140.000 évvel kezdte el, s ennek eredményeképpen szinte az egyetlen állat, amelyik minden emberi kultúrában megtalálható. A kutya természetes környezete az emberi közösség, hiszen a domesztikáció során az az emberhez vonzódó, az emberi kommunikációt legjobban megértő, az emberi szociális viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó állatok utódait tenyésztették tovább. Az ember igen sokféleképpen használja saját céljaira a kutyát, leggyakrabban kísérőtársként, házőrzõnek, vadásztársként, vagy nyájőrző szolgaként, de használták a kutyát harci feladatokra, sőt még élelmiszertartaléknak is. Ha a kiválogatásban ennyiféle praktikus cél lebegett az ember szeme előtt, bizonyos, hogy e szempontok mögött található valamiféle közös tényezõ is. Bármilyen célra is tartják a kutyát, nagyon fontos, hogy engedelmes legyen, megértse ami tőle kívánnak, megértse azt az adott helyzetet, amelyben a feladatot végre kell hajtania. Az ember a kutyához is állandóan beszél, néven nevezi, parancsolja, dícséri és ha kell alaposan leteremti. Teljesen nyilvánvaló, hogy az a jó és értékes példány, amelyik a parancsokat, utasításokat, érzelmi kitöréseket könnyen megérti és saját viselkedését ahhoz hangolja, annak lesz tehát szelekciós előnye a háziasítás során, annak utódait fogja az ember nagyobb számban megtartani.
Egy emberi környezetben élő átlagos kutya legalább 40-50 szót megért, engedelmeskedik a parancsoknak és képes bonyolult helyzetekben megfelelően viselkedni. Hajlandó a gazdájával együttműködni.

A kutyákkal kapcsolatos vizsgálatainkat az indította el, hogy feltételeztük, hogy az ember különleges tulajdonságainak az egyszerűbb formái a kutyáknál is ki kellett alakuljanak, mert enélkül a kutya képtelen lett volna olyan sokáig az emberi közösségekben megmaradni. Ha ez a hipotézis igaz, akkor a kutya tulajdonságainak vizsgálata modellként szolgálhat a korai emberi evolúció vizsgálatára. Ha vizsgálataink megerősítik, hogy a kutyákban is kialakult valami nagyon hasonló viselkedési komplex akkor ennek egyes elemei nyilván nem véletlenül kerültek kapcsolatba egymással, hanem mögöttük valamilyen fontos viselkedési mechanizmus húzdik.A kutyát figyeljük tehát és az emberről, az emberi viselkedés kialkulásának korai fázisairól tudhatunk meg fontos dolgokat.

Célcsoportok

-Súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek és fiatalok fejlesztése
- Részképesség zavaros gyerekek
-Skizofrén betegek
-Idősek

Forrás:
Szél Petronella