„Aggódom a mozgásfejlődése miatt!”

Sok szülő aggódik gyermeke mozgásfejlődése miatt, s nem csak azok, akiknek egyértelműen okuk van rá, akiknek a gyermekét megszületésük után több orvos kezelte, mert "baj" volt a kicsivel. Úgy tűnik, sok olyan szülő is aggódik, akinek nincs oka erre. Ebben a cikkben néhány támpontot találunk a pici mozgásfejlődésének a megítéléséhez, s olvashatunk arról is, milyen is a helyes mozgásnevelés. Mit tehet a szülő azért, hogy a csecsemője maximálisan élvezni tudja a mozgása adta lehetőségeket?

0- 4 hónapos korig
Egy csecsemő tartózkodási helye kezdetben csak a kiságy, vagy a bölcső, s utána a kiságy. Egyre többet lesz ébren ugyan, de az ágyából is sok lesz a látnivaló. Nem győz csodálkozni azon, amin a szeme megakad. Nem kell még ilyen korban játszóhely, elég, ha a szülő egy rongyot tesz a baba mellé az ágyába, hátha beleakad a szeme és/ vagy keze. S ott van a saját keze is, a kétszer öt ujjával. Nem győz csodálkozni azon, hogy azok hogy mozognak fölötte, mellette. Hát még amikor az egyik keze beleakad a másikba, s megéli azt, hogy mintha köze lenne azokhoz az érdekes nyúlványokhoz. De amikor már csípőjét emeli, talán már oldalára is fordulna, érdemes egy játszóhelyet neki készíteni a kemény földön, legfeljebb egy kis lepedővel a szőnyegen. Ez általában 4 hónapos kor körül következik be. Ép csecsemők feje fölött nem érdemes játéktárgyakat lógatni, mert egyrészt ez a hátukon tartja őket (nem tudnak az oldalukra vagy a hasukra fordulni), másrészt idővel frusztrálódnak, csalódnak a tárgyakban, mert nem tudnak érdemben játszani azokkal, mert oda vannak kötve az állványhoz vagy a rúdhoz. Amikor tehát egy csecsemő kb. 4 hónapos korában megkapja az első játszóhelyét, annak az alapja legyen kemény ahhoz, hogy könnyedén fordulhasson az oldalára, s ha az oldalán akar maradni, ezt a pózt biztonságosan gyakorolhassa. Sok csecsemő nem sieti el a hasra fordulást, hanem az oldalán marad, sőt, ebből a pózból idővel feltornázza magát félig ülésbe, majd ülésbe. De ezt csak akkor tudja csinálni, ha az alap -amin ezt gyakorolja- kemény. A kemény alap könnyed mozgást tesz lehetővé. Az ágya lehet puhább, így jól tanulja a két helyzetet egymástól megkülönböztetni s ő "szól" majd, ha visszakívánkozik az ágyába. Hangjával vagy viselkedésével jelezni fogja, hogy ő hogyan érzi magát. Kezdetben csak annyi ideig legyen a földön, amennyi neki jó.

4 - 8 hónapos korig
Ismerek egy tornatanárt, aki csecsemőkorában csak 8 hónapos korában vette a "fáradságot" ahhoz, hogy a hátáról a hasára forduljon. Izomzata kissé laza -hypoton- volt, de nagyon sokat gyakorolta az oldalra fordulást, s nagyon jó tornász és tornatanár lett belőle. Fő tehát, hogy a szülő gyakorló terepet adjon a csecsemőjének az átmeneti mozgásformák kipróbálásához. Ilyen korban már fontosak a kis játéktárgyak a gyermek feje körül, bár a színes rongyok is még jó sokáig jó szolgálatot tesznek. Amikor a csecsemő jól kipihenten kerül a földre, nyúlni fog értük, s így akarva nem akarva kerülhet az oldalára, vagy tovább billen a hasára. Előfordulhat, hogy erre a mozdulaton ő maga is nagyon meglepődik. Utána -az első hetekben, amikor már megfordulni képes, s rendszeresen meg is fordul- még nem érzi magát jól ebben az új pózban. Ez főleg addig van így, amíg még nem tudja kihúzni a kezét, amikor a karja a hasa alá kerül, amikor megfordul. Ilyenkor sírva kérhet segítséget. Érdemes megfigyelni ilyenkor, mivel teszünk neki inkább jót: ha segítünk neki kihúzni a karját, vagy ha visszahelyezzük őt a hátára. Akárhogyan döntsünk, fontos, hogy minden nap egy kicsit később siessünk a segítségére. Ő megszokja az új pozíciót, megerősödik benne, és csakhamar már nincs szüksége segítségre, hanem élvezni fogja az új tudományát. Gyermeke válogatja, mennyire lesz utána guruló csecsemő. Akár sokat fog gurulni, akár inkább a kúszást készíti elő további mozdulataival, amikor a csecsemő már könnyedén fordul a hasára és vissza, illetve gurulva teszi meg az első tempót, ki kell őt venni a hempergőből, a "járókából", ha eddig mégis ez volt a baba első játszóhelye. Mert amikor szűk játszóhelyen tovább fejlődik, kimaradnak azok a csodálatos átmeneti mozgásformák, mint amilyen a gurulás, a kúszás, a mászás és a térden járás. Szűk játszóhelyen a csecsemő hamarább felhúzza magát állásba, de attól inkább függő helyzetbe kerül, mint amikor kedvére mozoghat a földön, és egyszerre foglalja el magát mozgással és játékkal. Azzal, hogy bizonyos körülményeket teremtünk a kicsi mozgásfejlődéséhez, neveljük is tehát.

8- 12 hónap között
Vannak szülők, akik ebben a korban az egész szobában engedik a picit mozogni, de vannak, akik inkább elkerítenek neki egy részt, pl. kétszer két métert.(Szétszednek e célból pl. egy régi hempergőt, és elkerítenek vele egy sarkot). A kívánt méretek nagynak tűnnek, de higgyék el kedves szülők, megéri. Egy tágas játszóhelyen a pici mindent meg tud csinálni, amire egy ilyen korú gyermek igényt tarthat. A gurulásból kúszás lesz, kezdetben, mint az óra mutatója, úgy fog mozogni, mert még csak a karjaival tudja hajtani magát. Azután hátra felé sikerül majd elmozdulni a helyéről, utána viszont előre, tempósan. Sok csecsemő hosszú ideig megelégszik a kúszással, s nagyon élvezi ezt, mert ezzel a mozgásformával már mindent elér amit kiszemel magának. Az a csecsemő, aki hosszú ideig kúszik, általában rövidebb ideig mászik. Ez fordítva is igaz, néhány csecsemő "elhanyagolja" a kúszást és hosszú ideig mászik. Hadd döntsenek ők maguk: minden gyermek magában hordja saját mozgásrepertoárját, a saját hangsúlyaival, a saját tempójával. A kicsik -akik már másznak- választhatnak azután: lesz közülük, aki mászás közben tanulja az ülést, hiszen ilyenkor csak oldalra billen, és már megvan az új pozíció. Mások viszont mászás közben, a bútorokba vagy a rácsba botolva előbb a térdükre, majd a talpukra emelkednek, azaz inkább előbb felállnak, minthogy leülnének. Ezek a csecsemők később tanulnak meg ülni, csak amikor a kapaszkodva állásban elfáradnak, s remegő kiskarjaik elengedik a rácsot vagy a bútordarabot, amelyben átmenetileg biztonságot leltek. A szabad mozgásnevelésben részesülő csecsemők tehát inkább egy éves koruk után indulnak el, mint előtte. Jól érzik magukat a sokféle mozgás közben, különösen, amikor jó játékok veszik őket körül. Nem drága dolgokra gondolunk itt, hanem pl. konyha eszközökre, kis lábasokra, kosarakra és egyéb üreges tálakra, amelyekbe ők maguk tudják ki és berakni az apró tárgyakat.

12 hónapos kor után
Egy éves kor után lesz az ülő, álló, mászó csecsemőből járó gyerek. Azok a gyerekek, akiket nem siettetnek, 3 hónapon keresztül is variálják az előbb felsorolt mozgásformákat, mire elindulnak. Nem olyan elindulásra gondolok most, ahol a pici a szülők noszogatására néhány másodpercig elengedi a rácsot, vagy az egyik szülőtől a másikig tesz egy lépést, s beleesik a másik szülő karjába, hanem olyan igazi elindulásra, amikor a pici guggolásból szabadon feláll, s elindul. Amikor erre képes, szinte már járni is tud: azonnal több lépést tesz egymás után, és amikor mégis megbotlik, ügyesen esik. Az átmeneti mozgásformák időszakában ura lett a testének, mozgásfejlődését minden szinten élvezte, és közben előkészítette a szabadon járást. A fenti módon nevelt csecsemők átlagban 15 hónapos korban indulnak el, a kevésbé szabadon nevelt csecsemők valamivel előbb. De az utóbbi gyerekek valami nagyon fontosat nem tanultak: önmaguk lehetőségeinek a felfedezését és élvezetét, a kompetencia élményét.

Mit tegyünk, ha ennél jobban késik?
Ha a pici a felvázolt menetet követi, de valamivel később tesz meg mindent, nincs baj. Amikor viszont másfél évesen még nem tart ott, hogy szabadon elinduljon, érdemes őt megmutatni gyermekorvosnak, neurológusnak. Ugyanerre van szükség, amikor az átmeneti mozgásformákat nem, vagy több hónappal később kezdi gyakorolni, mint ahogyan az átlagokat megadtuk. Lehet, hogy hypotóniája indokol néhány Dévény Anna féle kezelést. Ahogyan egy előbbi cikkben utaltam már rá: amikor a picit születéskor kisebb nagyobb sérülést éri, s megfelelő mozgásnevelés mellett is jelentős eltérést vagy késést mutat, ez a terápia alkalmas arra, hogy rendbe hozza az izomzat szöveti állapotát. A kezelés több mint masszázs. Direkten ingerli az izmokban és az inakban lévő idegvégződéseket, s ezekkel az agyat. Feltehetően bizonyos őssejteket ingerlik a terápia révén. Az utóbbi tény egyébként más mozgásterápiák eredményeit is magyarázzák.

Egy dolog még nagyon fontos!
Soha, de soha ne tegyék a picit un. babykompba, guruló babatartályba. A babykomp alkalmas arra, hogy a fejlődés minden lehetőségétől elzárja a csecsemőt. Az egészséges csecsemő még ezt is túléli, viszont az enyhén sérültet fogva tartja eredeti állapotában, a természetes rehabilitációtól is megfosztva őt.
Nem én fedeztem fel a szabad mozgásfejlődés menetét. Minden csecsemő megmutatja, aki megfelelő lehetőségeket kap arra, hogy kedve szerint mozogjon.

dr. Borbély Sjoukje

Forrás:
http://www.babazo.hu/szakertok/20060106aggodom.html