2010. 12. 17. 00:00
Cimkék: diszkalkulia, számolási zavar,
A cikk értéke:
A numerikus képességek zavara hozzávetőlegesen a gyerekek 5%-át érinti. Mind a mai napig nem ismert, hogy milyen rendszerek sérülése okozza a tüneteket, illetve hogy milyen lehetséges változatai vagy altípusai léteznek a számolási zavarnak. Jelen összefoglaló áttekinti a numerikus feladatok végrehajtásához szükséges mentális rendszereket, majd ennek fényében bemutatja a diszkalkulia leggyakoribb feltételezett okait. Az írás ismerteti a magyar nyelven elérhető diagnosztikus eszközöket, és összeveti néhány más hasonló teszttel.
A kognitív képességek egy jellegzetes zavara, amikor normál intelligencia mellett a számokkal kapcsolatos műveletek nehezen mennek. Különféle becslések szerint a gyerekek 3-6%-a küzd számolási zavarral (Shalev és Gross-Tsur 2001). Ez igen magas érték és hasonló nagyságrendû, mint az olvasási zavar, a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar elõfordulása. Az ezzel kapcsolatos kutatások az utóbbi néhány évtizedben jelentõsen felgyorsultak, ám a legalapvetõbb kérdésekre még mindig nem tudjuk a válaszokat.Tanulmányunkban először áttekintjük a számok kezeléséhez szükséges legfontosabb mentális rendszereket, majd ennek fényében bemutatjuk a számolási zavar tüneteit és a lehetséges okokat. A harmadik részben ismertetünk néhány tesztet, amely hasznosan egészítheti ki a ma Magyarországon használt diagnosztikai eljárásokat. Végül bemutatunk egy olyan fejlesztési programot, amely a legújabb kutatásokra építve próbál a fejlõdési diszkalkuliás tüneteken segíteni.
A numerikus képességek áttekintése
Az olyan egyszerű művelet elvégzése is, mint amilyen egy összeadás, számos képességet igényel. A számok tárolása szûk értelemben véve is több rendszerben valósul meg. Az egyik részletes leírása ennek Stanislas Dehaene hármas kódolás modellje (magyarul lásd Dehaene 2003). Eszerint a numerikus feladatok megoldásához nem egy egységes reprezentációt használunk, hanem három különbözõ rendszert (lásd 1. ábra). A három rendszer egymástól eltérõ módon reprezentálja a numerikus információt, és ennek következtében más-más feladatokban mûködnek hatékonyan, továbbá más-más tulajdonságokkal is rendelkeznek (Dehaene 1992, 2001; Dehaene, Piazza, Pinel és L. Cohen 2003). Ezeken a funkciókon kívül további rendszerek szükségesek, amelyek a feladatot vezérlik, vagy más típusú szemantikus ismerettel járulnak hozzá a matematikai feladat megoldásához. Az alábbi részben elõször a hármas kódolás modellt ismertetjük, majd további reprezentációkat mutatunk be, amelyek a numerikus feladatok megoldása során nélkülözhetetlenek.
...
A teljes cikk és folytatása a következő linken olvasható:
http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=32&jaid=468
Krajcsi Attila
http://sites.google.com/site/krajcsi/
https://sites.google.com/site/dyscalculiawo/home
http://beszed.hu/linkajanlo/link/419
Forrás:
http://prae.hu
Szemle cikkei cimkék szerint