Egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat szerint a különféle kultúrákhoz tartozó emberek még akkor is megértik a gyerekeknek mondott szavakat, mondatokat, ha azok más nyelven hangzanak el.
Greg Bryant és Clark Bennett Los Angeles-i kutatók szerint a beszéd hangjai és a beszélő szándéka közötti kapcsolat egyetemes, hiszen a nyelv jelentésének nagy részét nem szóbeli jelekkel közvetítjük egymásnak, ilyenek a hang magassága, ereje és a beszéd gyorsasága.
A csecsemőhöz, függetlenül a használt nyelvtől, általában kicsit hangosabban beszélünk, hogy felkeltsük a figyelmét. Ezen kívül lassabban is beszélünk, hogy eljuttassuk hozzá szándékunkat. Ezt babanyelvnek, gügyögésnek is hívják, a kutatók pedig „a csecsemő felé irányuló beszéd"-nek.
A vizsgálat során a kutatók angolul beszélő anyák csecsemőiknek mondott szavait, mondatait rögzítették, majd azt, amikor egy másik felnőtthöz beszéltek. A hangnem lehetett tiltó, elismerő, megnyugtató vagy figyelemfelkeltő.
A felvételeket lejátszották egy equadori kis faluban lakó, és vadászó-növénytermesztő népcsoporthoz tartozó, fiatal felnőtteknek, hogy megtudják, az angolul nem beszélők felismerik-e a beszélő szándékát.
Kiderült, hogy az esetek 75 százalékában helyesen állapították meg, miről van szó, amennyiben a beszéd a csecsemők felé irányult. Sokkal pontosabban felismerték a beszélgetés általános hangnemét, mintha felnőtteknek szóló beszélgetést hallottak volna.
Forrás:
Informed Hírek
Elsődleges forrás: WebMD
Szemle cikkei cimkék szerint
