2010. 01. 12. 00:00
Cimkék: törvények, jogok, logopédia, gyógypedagógia, beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság, beszéd,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács az ENSZ Egyezmény hazai megvalósítását - többek között - azzal kívánja segíteni, hogy első lépésként az ENSZ Egyezményt és a hazai jogrendet összehasonlító tanulmányokat készíttetett.
Az alábbiakban ezek közül az alábbi "A beszédfogyatékossággal élő személyek speciális jogairól" című tanulmányt adjuk közre, mely a Kapcsolódó publikáció(k) alatt a szerzők által átadott formában tartalmi és formai javítás nélkül olvasható.
Ízelítő a bevezetőből és a tartalomból:
Bevezetés
Aki megért és megértet,
Egy népet megéltet.
Kányádi Sándor : Játszva magyarul
A beszédfogyatékosok rehabilitációja, és ezen belül a felnőtt beszédfogyatékosok logopédiai ellátása megoldatlan Magyarországon. Bár az utóbbi években határozott előrelépés történt ezen a téren, de ezek a változások elsősorban a stroke betegek és a koponyasérültek orvosi ellátásának javulását illetik. Ezzel - a betegek jobb ellátása miatt - életben maradási esélyeik nőttek, de a várható életkilátásaik nem javultak. Az afáziás betegek esetében sürgető szükséggel merül fel a beszédterápia szükségessége, de a logopédiai ellátás iránti igényről, illetve a logopédiai ellátásról nincsenek adatok. Tapasztalati számok, logopédusok beszámolói, és elsősorban az ellátást nélkülöző betegektől származó információk szerint ez a kérdés korántsem megoldott.
Az afáziás, diszartriás betegek beszédterápia iránti igénye mellett a kommunikációs nehézségek a beszédfogyatékosság más típusainak esetében is jelen vannak, ennek következtében az orrhangzósság, diszfónia, dadogás, hadarás, sőt bizonyos esetekben az artikulációs zavarok terápiás ellátására is szükség lenne a felnőttek esetében, de a súlyos dadogók, diszfóniások sem jutnak logopédiai ellátáshoz. A tanulási zavar, vagyis a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint az anyanyelvi készség, a nyelv írott formájában jelentkező súlyos problémák is jelentős népességet érintenek.
A beszédzavar hatása azért is jelentős, mert az önkifejezés legfontosabb eszközétől megfosztott ember nehezen tudja jelezni elemi igényeit is. A betegség okozta pszichés trauma feldolgozása is nehezedik, ha nem fejezhetjük ki fájdalmunkat, és a beszédfogyatékos ember meg van fosztva a beszélgetés pozitív hatásától. Vele klasszikus pszichoterápia sem folytatható. Ezek miatt hajlamosabb a depresszióra, pszichoszomatikus tünetekre.
A kommunikációs zavarok, a kommunikációs akadályozottság következménye az egyén szociális kompetenciájának csökkenése, amely elszigetelődéshez, különböző mértékű izolációhoz vezet, és jelentősen rontja az életminőséget.
A Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete megalakulása óta törekszik arra, hogy a beszédfogyatékosok, illetve ezen belül elsősorban a felnőtt beszédfogyatékosok helyet kapjanak a többi fogyatékossággal élő ember csoportjai között, hiszen esélyegyenlőségük biztosítása lehetetlen, ha mint fogyatékossági csoport nem kerülnek definiálásra.
A fentiek miatt szükség van:
a beszédfogyatékossági csoport meghatározására,
társadalmi képviseletük megvalósítására, és a közvélemény formálására,
sajátos helyzetükből adódó jogaik leírására. 3
A felnőtt beszédfogyatékosok problémáinak megoldása, érdekeik érvényesítése, állampolgári jogainak sértetlensége, esélyegyenlőségük biztosítása, a munkaerő piacon való érvényesülésük, a közéleti integrációjuk az oktatásügyi, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi törvényi szabályozások harmonizálását igényli.
Ehhez a törvényi szabályozásban nevesítenünk kell a beszéd szóbeli és írásbeli formájának zavaraival élő embereknek szükséges és elégséges jogokat, támogatásokat.
Jelen tanulmány célja a törvényi szabályozás áttekintése. Munkánk során kiindulási pontnak a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt tekintettük és ehhez kerestük a hatályos magyar jogszabályokban a beszédfogyatékosokra vonatkozó részeket.
Végül néhány javaslattal kísérletet tettünk a törvény szelleme és a napi gyakorlat között húzódó szakadék áthidalására.
Köszönöm Feketéné Gacsó Máriának, a Démoszthenész Egyesület titkárának segítségét a tanulmány összeállításában.
Krasznár Jánosné
Tartalom:
1. Az ENSZ Egyezmény szövegének áttekintése a beszéd, kommunikáció megközelítésben
2. A hazai joggyakorlat a beszédfogyatékosok szempontjából
2.1. Az oktatásra vonatkozó törvények, rendeletek
2.2. Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek
2.3. Az esélyegyenlőséggel, szociális ellátással foglalkozó törtvények és rendeletek
3. Összevetések és javaslatok
4. A tárgyalt jogszabályok listája
Forrás:
Összeállította: Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete
Országos Fogyatékosügyi Portál
www.szmm.gov.hu
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Vannay Aladárné, Logopédiai kiadó, 2003 |
|
Mással-hangzók (Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai) Kálmán Zsófia, Bliss Alapítvány, |
Szemle cikkei cimkék szerint