Meghatározás, felosztása

A diszkalkulia: számolási zavar, mely a részleges (parciális) teljesítményzavarok körébe tartozik. A tanulási zavar egyik típusa.
Intelligenciaszint alapján a gyermek az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a matematika, illetve a számolás területén.
A számok pszichológiai struktúrája szoros kapcsolatban áll a beszéddel és a téri percepcióval. A teljesértékű számfogalom magas szintű analízist, szintézist igényel. E folyamatot vizuális, akusztikus, beszédmozgató - és tér-analizátorok, s ezek irányító rendszereik együttes működése képezi. Ha bármelyik területen zavar lép fel, a gyermek fejlődése eltérést mutat.
Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének; a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége jellemző, miközben más teljesítmények (pl.: olvasás, írás) jó színvonalúak.

A diszkalkulia okai, jellemzői

• Okai között keresendő az érzékelés, észlelés folyamatának sérülése, mely következtében sérülhet:
  • a szimbólumok felismerése,
  • szimbólumok tartalmi azonosítása,
  • fogalmak kialakítása,
  • fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek végzése,
  • sor- és szabályalkotás,
  • téri- és síkbeli viszonyok érzékelése,
  • emlékezet és a figyelem.

A diszkalkulia gyakorisága 5-6%, míg épértelmű kisiskolások között ez az arány 2-25% is lehet.

Jellege

• neurológiai szempontból attól függ, hogy a számolással kapcsolatban álló kéregterület sérül
• zavarok lehetnek:
  • optikai észlelés,
  • a téri, akusztikus fel nem ismerés
  • a számolási műveletek céltudatos tervezésének területén

A számolási képesség olyan akusztikus-verbális tevékenység, amelyet írásban kifejezhetünk, olvasva megértünk és mentálisan alkalmazunk. A számolás bemeneti (input) része a vizuális és akusztikus rendszeren keresztül valósul meg. A számalkotás produkálás kimeneti rendszer (output) a beszédben és a számok leírásában valósul meg. A szenzoros és motoros működés elválaszthatatlansága itt is megjelenik.

A diszkalkulia felosztása

Lehet:

• akalkulia
  • a számolási képesség teljes hiánya
• diszkalkulia
  • a számolási képesség részleges hiányának zavara

• Az orvosi szakirodalom a számolási zavaron belül két nagy csoportot különböztet meg:
  • fejlődési diszkalkulia: mely gyermekkorra jellemző számolási zavar, a számolási képesség kialakulásának megnehezülése vagy lehetetlenné válása
  • szerzett diszkalkulia: másnéven az akalkulia, mely agyi károsodás következtében fellépő, a már elsajátított számolási képesség különböző fokú hiányossága

A diszkalkulia típusai

• vizuális-téri észlelés, testséma zavarai következtében fellépő diszkalkulia, melyre jellemző a jó szintű beszéd, írott nyelvhasználat
• az akusztikus-szekvenciális rövid-távú emlékezet gyengesége miatt jelentkező diszkalkulia, mely nagy valószínűséggel diszlexiával társulhat
• fejlődéses Gerstmann-szindróma részjelensége lehet, mely együtt jár grafomotoros zavarral, ujjagnózia- és jobb-bal oldal megkülönböztetésének zavarával
• pszichoreaktív diszkalkulia, mely szorongás, éngyengeség, érzelmi zavarok következtében lép fel, melyek gátolják a számtani gondolkodást

Számolási készség

A számoláshoz - mint minden más kognitív tevékenységhez is- szükség van a jobb és bal agyfélteke ép működésére. A számolás folyamatában kiemelten jelentős a parietális lebeny szerepe. A számolási készség kialakulásakor nagy valószínűséggel a jobb féltekének jut nagyobb szerep. Az alapfogalmakra felépített további számolási ismeretek és alkalmazásuk a bal agyfélteke feladata. A számolási folyamatban mind a négy agyi lebeny közreműködik.
A számolási ismeretek hierarchikusan egymásra épülnek, azonban emellett bizonyos önállósággal is rendelkeznek. A számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer, melynek ugyanakkor számos kapcsolta van a beszéd, az olvasás és az írás rendszerével.

A számolási képesség kialakulásában és megőrzésében részt vevő komponensek

• konstruktivitás
• térbeli tájékozódás
• vizuo-motoros-spaciális tevékenység
• figyelem
• hosszú - és rövidtávú emlékezet
• fogalmi-logikai gondolkodás
• verbális feldolgozó készség
• szenzomotoros integráció

Forrás:
Hámori Judit Mercédesz: A számítógép felhasználási lehetőségei a diszkalkulia terápiában (szakdolgozat) témavezető: Fehérné Kovács Zsuzsanna, ELTE BGGYFK, 2001.