Az ép zöngehang tiszta, nem fátyolos, nem rekedtes színezetű.

A diszfónia: hangképzési zavar, a gége és a hangszalagok működésének elégtelensége vagy eltérése miatt alakul ki.
A diszfóniás betegek szenvedők a diszfóniások, organikus, funkcionális vagy pszichés okok miatt képtelenek a helyes hangadásra. Így hangképzésük túl feszített, préselt vagy rekedtes vagy túl levegős, renyhe lesz. A hangterápia foniáter szakorvos és a logopédus szakember közös feladata.

Rekedtség (raucedo): a hang "tisztaságának" zavara. Amikor a hangszalagrezgés által képződött tiszta zöngehanghoz zörejelemek társulnak.
A zörejelemek a hangképzés folyamatának periodicitás zavara (nem harmonikus rezgéskép) miatt keletkeznek. A hangerő-, a hangmagasság vagy a hangszín rendellenességei, a hangmegtörés és a hangmegcsúszás a rekedtség különböző formáiban szintén előfordulhatnak, de a rekedt hang alapjellegzetessége mindig a periodicitás zavara.

Okai

A periodicitás zavarnak, tehát a nem harmonikus rezgéskép kialakulásának két alapvető oka van:

• a hangszalagrezgés zavara
  • a hangszalagrezgés gyulladások, polipok, csomók vagy daganatok miatt megváltozhat, torzulhat.
• az áramló levegő turbulenciája
  • ez az elégtelen hangrészárás miatt alakulhat ki. Ilyen zárási rendellenességekhez vezethetnek a bénulások, a hangtúlerőltetés miatti kifáradás, de a krákogás okozta záródási rendellenesség is.

Okai lehetnek továbbá

• a gégefő hibás működése következtében alakul ki.
• szervi okok:
  • gégefő beidegzésének zavara
  • hangszalagcsomó
  • hangszalagok izomeredetű mozgászavarai miatt
• működési zavar miatt
• hangszalagrezgés zavara
• túlerőltetés, mely később gyakran vezethet szervi elváltozásokhoz
• hibás fonáció (hangadás), helytelen hanghasználat
• előfordul az akaratlagosan működő izmok kóros fáradékonyságával kapcsolatban (myasthenia gravis)
• agyvérzés utáni állapotban is előfordulhat
• bénulások
• gégehurut
• külső, izgató ingerhatások (pl. dohányzás, hideg-forró ételek)
• pszichés okok
  • neurotikus alapon kialakult diszfónia: fononeurózis, pl. pszichogén afónia (hangadási képtelenség)

Típusai

A fonációs zavarokhoz a következőket szokták sorolni:

• Fononeurózisok, amelyek különböző pszichogén okok következtében alakulnak ki, s különböző formájú afóniákban, diszfóniákban nyilvánulnak meg.
• Fonofonózisok, amelyek hátterében olyan okok húzódnak meg, mint a hibás hangképzési technika, a zöngeképzés szerveinek túlerőltetése, fáradtság, negatív környezeti hatások (szárazság) stb.
  • Számos formája lehetséges: hiperfunkciós, hipofunkciós forma, illetőleg a két forma változása, fonaszténiák stb.

• Rekedtség: a hangszalagok bénulása következtében gyakran előfordul, főleg pajzsmirigy - műtétek következtében, de több más ok is kiválthatja.
• A kétoldali bénulás általában légzőkanül hordását teszi szükségessé.
  • A bénulások átmenetiek vagy véglegesek lehetnek.
• Diszfónia plicae ventriculares:
  • hibás fonáció miatt, amikor a zönge képzésében a hangszalagok kevésbé vesznek részt.
• Serdülőkori (puberum) diszfónia:
  • szabálytalan zönge, a fiúk serdülőkori hangváltozása során.
• Diszfónia spastica (görcsös):
  • hibás hangképzés a gége izomzatának görcsös összehúzódása következtében.
• Számos kórkép tünetei között szerepel. (pl. az Arnold-Chiari-szindrómában az agytörzsi magvak érintettségének jele.)