2009. 05. 30. 00:00
Cimkék: orvostudomány, logopédia, ajak- és szájpadhasadék,
A cikk értéke:
A köznyelvben nyúlszájnak is hívott fejlődési rendellenesség nem ritka jelenség. Tavaly a Pittsburghi Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói nyúlajak és szájpadhasadék géneket azonosítottak, de kialakulásának okai még nem meghatározottak. Nagyobb esély van megjelenésére, ha a családban fordult már elő, de a 12. heti terhességi ultrahang vizsgálaton jobb felbontású gépekkel felfedezhető. Ma már plasztikai műtéttel korrigálható, hogy sem a beszédben, sem esztétikai szempontból ne jelentsen hátrányt.
Általános tudnivalók
Az ajakhasadék (cheiloschisis) vagy nyúlajak (labium leporinum) gyakori veleszületett fejlődési rendellenesség (hazánkban körülbelül minden 5-600 újszülöttből egynél találkozhatunk vele). 
Jellemzője, hogy a magzati fejlődés során a felső ajak két része hiányosan forr össze, ettől függőlegesen az ajak középvonalától oldalra forduló, kissé nyitott repedés marad a felső ajak felett.
Kicsi, szinte észrevehetetlen bemetszéstől akár az orr tövéig terjedő repedésig hossza nagyon különböző lehet. Kiterjedése alapján egyoldali (inkomplett) és kétoldali (komplett) ajakhasadékot különböztetnek meg.
Gyakran más rendellenességekkel együtt jelentkezik
Mivel a szájpad két felének hiányos összeforradása más torzulást is eredményezhet, gyakran együtt jár egy másik rendellenességgel, a farkastoroknak nevezett elváltozással. A két rendellenesség elnevezése is szinte összeforrt; gyakran ajak- és szájpadhasadék (repedés) néven találkozhatunk vele. Ebben az esetben a szájpad repedése a középvonal teljes hosszán végighúzódik, elöl a fogaktól hátul az orrüregig.
Előfordulás
A nyúlajak gyakrabban fordul elő azokban a családokban, amelyekben vagy egy szülő, vagy egy nagyobb testvér is ezzel a rendellenességgel született. Még magasabb a kockázat akkor, ha a szülők és testvérek közül ketten is érintettek.
Világszerte körülbelül minden 700 élve született csecsemő közül egy szenved a betegségben, de kontinensenként elég eltérő arányokat találhatunk: Ázsiában 500, a kaukázusi népességnél 1100, Afrikában 2500 újszülött közül egy születik ezzel a fejlődési rendellenességgel.
Okok
Kialakulásának pontos okát még nem határozták meg, de a feltételezett okok között olyan tényezők szerepelnek, mint a genetikai terheltség, a várandós kismama valamely vírusos megbetegedése, illetve az által szedett bizonyos gyógyszerek, az őt ért pszichés trauma, génkárosodások, és nem utolsó sorban a dohányzás.
Kezelés
Az ajakhasadékkal született babák nem tudják úgy összezárni szájukat az anyamellen, hogy megfelelő vákumot tudjanak alakítani, így nem elegendő az általuk kifejtett szívó hatás. Ezeket a rendellenességgel született babákat cumisüvegből tudjuk etetni, előzőleg lefejt anyatejjel.
Gyógyítása sebészeti beavatkozást igényel, mely a korszerű eljárásoknak köszönhetően a következményes táplálkozási- és beszédzavarokat is megelőzheti.
A korrekciós műtét idejét az orvosok határozzák meg; mindenképpen meg kell várni, míg a baba kellőképpen megerősödik (körülbelül három hónapos kortól végeznek sebészeti beavatkozást a nyúlajak megszüntetésére, míg az ajak- és szájpad repedést korrigáló műtéttel meg kell várni az egyéves kort).
Forrás:
Origó - Babázó
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Katona Ferenc, Medicina, 2005 |
|
Odránné Kalina Krisztina, Nikol Kiadó , 2001 |