2005. 11. 11. 00:00
Cimkék: nyelv, nyelvi fejlődés, kommunikáció, beszéd,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A nyelv
Már az ókorban felismerték a nyelv két fontos tulajdonságát, azt, hogy amellett, hogy a gondolkodás tükre, az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze is. A nyelv elvonatkoztatás, az egyes embertől függetlenül is létező szabályrendszer. A nyelv a másokkal való érintkezés eszköze. Olyan eszköz, amellyel az egy nyelvközösséghez tartozók tudattartalmaikat közölhetik egymással. A nyelv a társas életben, a közösségben alakult ki.
Ahhoz, hogy közölhessük gondolatainkat, olyan eszközre van szükség, amely a társadalom valamennyi tagja részére közös. Ez az eszköz a nyelv. A cél, amelyet vele el akarunk érni, a más emberekkel való érintkezés.
Az ember nemcsak a más emberekkel való érintkezésben van a nyelvre utalva, nem nélkülözheti azt a gondolkodásban sem. Nélküle nem tudnánk a gondolatot szilárd formájába önteni. A tartalom ezáltal veszi fel a gondolat formáját, hogy szavakba foglaljuk.
Kommunikáció
Latin eredetű szó, közlést jelent, s az a folyamat, amelyben a résztvevők között információk, viselkedési és gondolati minták átadása, átvétele, cseréje történik, különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek útján.
A kommunikáció összetett folyamat. A személyek közötti kommunikáció legalább két szinten megy végbe, az egyik szint tudatossággal társult szint, amelyen direkt módon történik az információk cseréje. A másik szint a felek viszonyára, a közölt tartalmak valódiságára, a helyzetre, a szöveg mögötti szándékra vonatkozik.
Metakommunikációs jelzésnek nevezzük az egyének minden olyan megnyilvánulását, amely a szövegbe foglalt közlés tartalmát kíséri. A metakommunikáció hangsúlyosabbá teszi az egyén mondanivalóját. A metakommunikáció tulajdonképpen információ a kommunikációról. A két szint általában erősíti egymást, azonban ha eltérnek egymástól, akkor arról a metakommunikációs elemek jeleznek.
Kommunikáció tehát minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki.
Forrás:
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási IntézetDeme László: A beszéd és a nyelv, Tankönykiadó, Budapest, 1984.
Gyógypedagógiai lexikon (szerk: Mesterházy Zsuzsa)
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Napraforgó Kiadó, 2007 |
|
Napraforgó Kiadó, 2007 |