Mítoszok és tények az autizmusról

"Ha hallottál történeteket az autizmusról..."

Mítosz: "Az autizmus vagy ASD a rossz szülői nevelés következménye."

Tény: Noha világos, hogy az autizmus egy mentális rendellenesség, még sincs ezzel tisztában az emberek többsége. Annak ellenére, hogy még mindig nem teljesen tisztázottak az autizmus okai, az biztos, hogy azok között erős genetikai okok is vannak. Ráadásul a betegség a világ minden táján megjelenik. Minden 250 csecsemő között találunk egy autistát, és öt autista gyermek közül négy kisfiú. Az autista spektrumzavar nagyobb mértékben sújtja a gyerekeket, mint a rák, a cisztás fibrózis és a független szklerózis együttvéve.

Mítosz: "Minden autista gyermeknek problémája van a tanulással"

Tény: Az autizmus a különböző emberekben egészen különböző formában jelentkezik. A rendellenesség tünetei egészen eltérő formában jelentkezhetnek, így megeshet, hogy amíg egyes autista gyerekeknek komoly tanulási problémáik vannak, mások viszont rendkívül intelligensek, és nagyon nehéz anyagokkal (különösen a matematika területén) is könnyedén megbirkóznak. Például az Asperger-szindrómás gyerekek rendszerint jól teljesítenek az iskolában, és önálló felnőttekké fejlődnek.

Mítosz: "Az autizmus a csecsemőkori himlőoltás következménye."

Tény: 2000 és 2001 köövtt három szakértői tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy a csecsemőkori himlőoltás és az autizmus között nincs összefüggés. 2002-ben ugyanerre a végeredményre jutott egy nagymintás vizsgálat. Azok a szakértői bizottságok is hasonló nézeteket vallanak, amelyek az oltásban található thimerosal és higany hatásait vizsgálták.

Mítosz: "Az autista gyermekeknek speciális ételekre van szüksége."

Tiny: Való igaz, hogy számtalan autista gyermek érzékeny bizonyos ételekkel, például tejtermékekkel vagy glutén tartalmú termékekkel szemben. Más ételek pedig, mint az édességek vagy a sok cukrot, savat tartalmazó ételek hatással lehetnek a gyermek viselkedésére. Fontos megbeszélni az egészségügyi szakemberrel, hogy a gyermekünk számára mi a tökéletes étrend. Könnyen lehet, hogy egy speciális diétával javíthatunk az állapotán.

Mítosz: "Az autista gyermekek nem járhatnak iskolába, mert nem tudnak viselkedni."

Tény: Az autista gyermekek számára sokféle nevelési programot kifejlesztettek mára, és könnyedén elképzelhető, hogy a gyermek viselkedésének fejlődésével alkalmassá válik az osztálytermi környezetben való tanulásra. Néhány esetben a gyerekek hagyományos iskoláztatásra is alkalmasak. Összességében elmondható, hogy az autista gyerekek nagy része rendkívül jól jár, ha egy osztályterem életébe integrálódik. Csak a legsúlyosabb esetekben nem jöhet szóba az osztálytermi élet, például ha a gyermek viselkedése veszélyes a többi gyermekre.

Mítosz: "Egyszerű:; amint az autista gyermeknek felírták a megfelelő gyógyszert, meg fog gyógyulni."

Tény: Nem létezik olyan kezelés, amely az autizmust gyógyítja, a gyógyszerek pedig arra valók, hogy az autizmus tüneteit kezeljék. Gyógyszereket ír fel az orvos, ha a gyermek más mentális rendellenességekkel is küzd. De a gyógyszerek sokkal többet segítenek egy, konkrétan az adott gyermek részére kidolgozott fejlesztési program részeként, hiszen vannak olyan tünetei az autizmusnak, amelyek nem gyógyszerekkel, hanem pszichoterápiával vagy fejlesztési programokkal javíthatók. Sajnos jelenleg még nem rendelkezünk túl sok vizsgálattal, amelyek világosan megmondanák, hogy milyen hatással vannak a gyógyszerek az autista gyermek állapotára. A gyógyszeres kezelés melletti döntés meghozásában a szülőknek is meghatározó szerepet kell biztosítani.

Mítosz: "Ez csak egy fejlődési állomás, a gyermek ki fogja nőni.'"

Tény: Az autista gyermekek sose gyógyulnak meg. Ennek ellenére az autizmus enyhébb formáival, például Asperger-szindrómával rendelkező gyerekek képesek arra, hogy önálló felnőttek legyenek, amennyiben gyermekkorukban megkapják a megfelelő támogatást és nevelést. Az autizmus súlyosabb formájával küzdő gyermekek egész életükben segítséget és támogatást igényelnek, és nem élhetnek teljesen önálló életet. Ezek az esetek igazán elkeseríthetik a szülőket, hiszen attól félhetnek, hogy nem lesznek ott a gyermek egész élete során, hogy segítsék őt. Ezért fontos a helyi támogató csoportokkal kapcsolatban lenni, és megtalálni a tökéletes megoldást arra az esetre, ha a gyermek felnőttként sem képes önálló életre.

Mítosz: "Egy családban csak egy autista lehet."

Tény: Noha nem ismertek az autizmus pontos okai, nagyon sok jel mutat arra, hogy fontos szerep jut benne a géneknek. Vizsgálatok igazolják, hogy egypetéjű ikrek esetében nagy a valószínűsége annak, hogy ha az egyik gyerek autista, akkor a másik is. Az is igaz, hogy ha egy családban van már egy autista gyerek, akkor a következő gyerekek esetében is nagyobb eséllyel fordulhat elő a betegség.

Mítosz: "A gyermekem autista. Képes vagyok ezzel megbirkózni, nincs szükségem segítségre."

Tény: A gyermek autizmusa súlyos terhet jelent a szülők és a család részére. Amennyiben kezelés nélkül hagyjuk, a gyermek állapota valószínűleg rosszabbodni fog, ezért fontos, hogy a lehető leghamarabb diagnosztizálják a betegséget, mert ez utóbbi esetben a gyermek fejlődni tud, s a család is megkapja azt a támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy kezelni tudja a helyzetet. Amennyiben egyedül próbálunk megküzdeni a problémával, nem pusztán a gyermeket veszélyeztetjük, de a saját és a családunk életét is megnehezítjük, sőt, elveszíthetjük a probléma feletti kontrollt. Legyünk tudatában annak, hogy ha a betegséggel időben szembenézünk és segítséget kérünk, akkor sokat teszünk azért, hogy mind a gyermek, mind a család élete jobb legyen.

Forrás:
Pszichiátria 24x7.hu