Milyen gyógypedagógushoz forduljak?

Még nem indult el, pedig már 16 hónapos. Már beszélnie kellene, de egy árva szót sem szól. Két példa, amikor a szülőnek azt javasolják, gyermekével forduljon gyógypedagógushoz. De mit csinál egy gyógypedagógus? Kikkel foglalkozik? Milyen problémákkal érdemes hozzá fordulni? Gyógypedagógus szakértőnk a szakmájáról írt.

Mit tanul a gyógypedagógus?

Tíz évvel ezelőtt

Tíz évvel ezelőtt a gyógypedagógusokat egy helyen, a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán képezték. A hallgatók mindegyike megtanulta, hogyan kell az értelmi fogyatékosokat fejleszteni, ezen kívül választaniuk kellett még egy szakterületet a következők közül: mozgássérültek pedagógiája (szomatópedagógia), hallássérültek pedagógiája (szurdópedagógia), látássérültek pedagógiája (tiflópedagógia) és az érzelmi problémákkal küzdők pedagógiája (a pszichopedagógia). A gyógypedagógus-jelöltek elsősorban az iskoláskorú gyerekek képzését sajátították el a főiskolán.

Hogyan változott a gyógypedagógusok képzése?

Mára a gyógypedagógus-képzés megváltozott. A korai, 0-tól 6 éves korig tartó fejlesztés is fontos terület lett. Manapság számos, a nyugati országokban már jó bevált minta és program áll a képző intézmények rendelkezésre. A gyógypedagógus hallgatónak már nem kell feltétlenül elsajátítania az értelmi fejlődésükben akadályozott gyerekekkel való bánásmódot, hanem választhat kedv vagy elhivatottság szerint a szakterületek között.

A gyógypedagógus, mint terapeuta

A főiskolákon megjelent a gyógypedagógus terapeuta képzése. A végzett terapeuták ugyanúgy fontosnak tartják a speciális szükségletű gyerekek és felnőttek intézményes keretek között történő optimális fejlesztését, mint tíz évvel ezelőtt végzett társaik, de az ő gyógypedagógiai gyakorlatuk inkább egyénorientált. A terapeuta-jelölteknek elsősorban azt tanítják meg, miként lehet normál közösségbe "integrálni" a fejlődésben elmaradt kicsiket és a nagyokat: bölcsődében, óvodában, iskolában, és a társadalmi élet egyéb területein.

Fontos változás az is, hogy a gyógypedagógusok manapság az ún. diszes (dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás, dyspraxiás) gyerekekkel is foglalkoznak, mint ahogyan a figyelemzavarban szenvedő, hiperaktív, magatartászavarokat produkáló gyerek is a pedagógussal közös gondjuk lett.

Végül egyértelműen jó szemléletváltozás a gyógypedagógiában, hogy képezhetetlen gyerek nincs többé! Mindegyik gyermek, a legeslegsúlyosabban, halmozottan sérült gyerek problematikája is a gyógypedagógiához tartozik.

Gyógypedagógusok a korai fejlesztő központokban

A gyógypedagógus specialista

Általános gyógypedagógus tehát ma már nem létezik. Az újfajta képzés hátránya, hogy speciálisan képzett szakembereket eredményez, akik csak egyetlen szakterülethez értenek. Gyakori probléma például, hogy az értelmi fogyatékosság, vagy sajátos értelmi fejlődés egy másik "kórképnek" is a velejárója. Az újabb képzés azonban már nem vértezi fel az összes hallgatót azzal a tudással, ami e probléma megértéséhez és kezeléséhez szükséges.

Mit jelentenek a változások a szülőknek?

Röviden annyit, hogy nem mindegy, milyen gyógypedagógushoz viszi a gyermekét.

A szülő elviheti a gyerekét ismerősök által javasolt gyógypedagógushoz, de fel kell készülnie rá, hogy az esetleg továbbküldi majd, mert a gyerek problémájának a kezelése nem tartozik a szakterületéhez. Jó esetben ajánl maga helyett valaki mást, rossz esetben nem segít. Annak a lehetősége is fennáll, hogy a gyógypedagógus felvállalja a kezelést, anélkül, hogy a gyerek problémáinak területén elég tájékozott lenne. Végül az is előfordulhat, hogy véleményt mond ugyan a gyerekről, de nem vállal fejlesztést vagy terápiát.

E nehézségek kiküszöbölése céljából alakultak országszerte az ún. korai fejlesztő központok, ahol több szakember együtt dönti el, hogy melyik gyereknek mire és kire van szüksége, ahol szülő és gyereke kevésbé kiszolgáltatott a helyi kínálatnak. Sajnos, ezek a központok egyelőre csak a nagyobb városokban léteznek, ahol civil kezdeményezések alapján alakultak, s működnek.

Csapatmunka a jó eredmény érdekében

Egy korai fejlesztő központban a szülő számíthat arra, hogy a gyógypedagógus, akit a gyerekéhez javasolnak, érti a dolgát, tudja, hogy hol tart most a gyereke a fejlődésében, mely területeken vannak problémák. Egy korai fejlesztő központ másik előnye, hogy a gyógypedagógusokon kívül gyógytornászok, szakorvosok is részt vesznek a csapatmunkában. Abban segítenek, hogy a kezdeti vélemény a gyermek problémáiról és lehetőségeiről minél többoldalú legyen, s abban is, hogy szükség szerint ők is nyomon követhessék, vagy fejleszthessék a gyereket, a gyógypedagógusok mellett.

Mit tesz a korai fejlesztést végző gyógypedagógus?

A jó gyógypedagógus abban tud segíteni a szülőknek, hogy a fejlődésbeli problémákat együtt nevén tudják nevezni. Nem stigmatizál, hanem pedagógiai helyzeteket készít a hozott problémákból. A fejlesztés során olyan együttes játék-tevékenységeket tervez és csinál, amiben a gyermek az ő fejlesztési szintjének megfelelő feladathelyzetekbe kerül. Ezek eredményét azután megbeszéli a szülőkkel, akik ezekből a később profitálhatnak. Természetesen nem arról van szó, hogy a gyógypedagógus a szülőkből gyógypedagógus- asszisztenseket nevel, hanem arról, hogy "lefordítja" nekik, mit csinál a gyerekkel, s velük együtt gondolkodik azon, hogyan lehetne az előrehaladást szolgáló kis lépéseket az otthoni napirendbe, a gondozási műveletekbe is beépíteni.

 

 

 

Forrás:
Origo - Babázó
Dr. Borbély Sjoukje