A magyar iskolarendszer folyamatosan újratermeli a hátrányokat, ezért csökken az ország versenyképessége, nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegény családok körében tartóssá válik az iskolázatlanság.
Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Magyarország holnap című kerekasztal-konferencián hangsúlyozta, hogy meg kell változtatni az intézményi feltételeket és a finanszírozást, fejleszteni kell a tanárképzést és nagy hangsúlyt kell helyezni a hiányzó alapkészségek pótlására.
Az iskolarendszert úgy kell működtetni, hogy minden tanulót el kell juttatni az alapkészségek elvárható szintjére, de csökkenteni kell a kisgyermekkori hátrányokat is. A jelenlegi iskolarendszer csökkenti a társadalmi szolidaritást, a képzetlenség növeli az egyenlőtlenségeket az egészségi állapotban és az élettartamban.
A magyar diákok és az alacsony iskolázottságú felnőttek riasztón gyengén írnak, olvasnak, fejletlen a szövegértésük, a matematikai készségük. Magyarországon az európai átlagnál húsz százalékkal alacsonyabb a foglalkoztatottság, de nem általában véve, hanem az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében. Kertesi Gábor ennek okaként a középiskolai lemorzsolódást említette. Mint mondta, egyáltalán nem törvényszerű, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők alapkészségei rosszak legyenek, mert vannak országok, ahol ezek a készségek ugyanennél a rétegnél lényegesen jobbak.
Egy 2005-ös oktatási minisztériumi felmérés szerint a 6-10. évfolyamos tanulók körében különösen alacsony a szövegértés és a matematikai készségek szintje. Az Eurobarométer 2005-ös adatai szerint Magyarország az aktív idegennyelv-ismeret tekintetében az uniós országok közül az utolsó helyen áll.
Forrás:
Az MTI nyomán - Tanulasmodszertan.hu
