2008. 02. 29. 00:00
Cimkék: beszédészlelés, beszédmegértés,
A cikk értéke:
Az érzékszervek közvetítésével az információk felvételét, az ingereknek az idegrendszer működéséhez kapcsolódó centrális feldolgozását jelenti és azokat a szubjektív észlelési élményeket, amelyek a megszerzett tapasztalatok nyomán alakulnak ki.
A szenzoros csatornák az információ-felvétel különböző formái, melyek az intermodális információátvitelt segítik.
A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi az egyén számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen arra, hogy az elhangzásnak megfelelően megismételje ezeket. Ennek a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes.
A beszédészlelés tehát nem azonos a beszédértéssel.
Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára az anyanyelv megfelelő elsajátításán kívül, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, idegen nyelvet elsajátítani. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek beszédészlelésében zavar van, akkor fejlesztésre van szükség.
A fejlesztés célja, hogy a gyermek beszédészlelésének szintje megfeleljen az életkorában elvártnak.
Beszédmegértésen az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének, tartalmának megértését értjük.
Általában a gyermek beszédmegértésében jelentkező nehézségek a mindennapokban nehezen vehetők észre.
A gyermek beszédmegértése lehet zavart vagy elmaradott jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is. Ezért fordulhat elő az, hogy sokáig rejtve marad a probléma, ugyanis ha a gyermek értelmes, és beszédével hosszabb ideig semmilyen probléma nem merül fel, akkor kompenzál és különböző stratégiákat használ, hogy megértse az elhangzottakat, ez azonban nem elég az iskolai feladatok teljesítéséhez.
Sok esetben a gyermek olyan kiváló "stratégiákat" használ, hogy még a szakember is nehezen ismeri fel a beszédészlelés és megértési nehézségeket. Ezért fontos, hogy odafigyeljen a szülő is és a gyermek pedagógusa a jellemző tünetek meglétére, mert minél később derül ki a beszédmegértési probléma, annál lassúbb ütemű a fejlődés, annál nehezebb a fejlesztés!
A beszédészlelés folyamatán belül bármelyik szinten lehet zavar, akadályozottság. Általában mindhárom részfolyamat érintett, viszont a zavarok helye és mértéke különböző. A zavar megléte hat a gyermek artikulációjára, a szókincs alakulására, a grammatikai struktúrák felismerésére. Ez szegényes beszédprodukcióhoz, az írott nyelv elsajátításának nehézségéhez, az idegen nyelv elsajátításának problémájához vezet.
Vizsgálatok és kutatások kimutatták, hogy az akusztikai és fonetikai szint még percepciós zavar esetén is jobban működik, mint a komplexebb nyelvi feldolgozást igénylő fonológiai szint. A beszédészlelés legsúlyosabb zavara akkor áll fenn, ha az egyes folyamatok csak részlegesen, esetleg valamelyikük egyáltalán nem működik. Ebben az esetben a gyermek maximum öt szótagig képes az elhangzó nyelvi információt reprodukálni, s ez azt jelenti, hogy a hosszabb szavak, szókapcsolatok illetve rövid mondatok észlelésére nem képes a gyermek.
Az írott nyelv tanulásának egyik előfeltétele, hogy a hatéves gyermek valamennyi beszédészlelési szint jó működtetésére képes legyen. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb részfolyamat a szeriális észlelés. A szófelismerésről akkor beszélünk, ha a gyermek képes az elhangzott szavakat alkotó hangokat az elhangzás egymásutániságának megfelelő sorrendben észlelni, felismerni. A szeriális észlelés tehát az alapja az új szavak megtanulásának.
Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek jelentős elmaradásuk van ebben a részfolyamatban. A szeriális észlelészavar esetén jellegzetes hibatípusok vannak, melyek emlékeztetnek az anyanyelv-elsajátítás kezdeti szakaszaiban tapasztalható hangtorzításokra, melyek a: beszédhanghiány, szótaghiány, beszédhangbetoldás, beszédhangcsere, szótagok felcserélése, hangsor teljes torzítása.
A transzformációs észlelés az anyanyelv-elsajátítás során fokozatosan alakul ki. Mint az észlelési mechanizmus működésének egyik részfolyamata által a gyermek képes lesz a beszédhangokat vizuálisan észlelhető jelenségre átvinni és egyiket a másik alapján azonosítani.
Ennek a készségnek a feltétele, hogy a gyermek képes legyen a beszédhangnyi időtartamú hangjelenségek azonosítására, vizuális jelenségek felismerésére és a köztük kialakított kapcsolat megértésére és fenntartására, illetve ezek ismételt működésére.
Az olvasás és írás megtanulásának alapja a transzformációs észlelés, s ha a beszédészlelési folyamat bármely részfolyamata zavart mutat, akkor nagy valószínűséggel a transzformációs észlelés területe is érintett, zavart lesz, s az olvasási nehézség is valószínűsíthető.
A beszédészlelési folyamat működése következtében vagyunk képesek megkülönböztetni anyanyelvünk beszédhangjait. A beszédhangokra jellemző jegyek felismerésének zavara vezethet diszkriminációs tévedésekhez.
Hatéves korra képessé válik a gyermek arra, hogy a anyanyelvének beszédhangjait megkülönböztesse egymástól, kivéve a magán- és mássalhangzók időtartambeli különbségét.
Azonban ez is hétéves korra már stabilan kialakul.
A beszédhang-megkülönböztetés zavarai jellemzők pösze, megkésett beszédfejlődésű vagy hallássérült gyermekre. Diszkriminációs zavar azonban ép beszédprodukció esetében is előfordulhat, mely a beszédprodukción túl az olvasás, írás folyamatát is befolyásolja.
Általában ez a zavar gyakrabban jellemző iskolás, mint óvodás gyermekekre. Ha ilyen jellegű zavar áll fenn, akkor a gyermek nem képes az anyanyelvén elhangzott szöveg szótagidőtartamainak, és a szótaghatárok pontos verbális ismétlésére. Ez a képesség legkésőbb négyéves korra kialakul, tehát ha egy több mint négyéves gyermek esetében a beszédritmus észlelése és reprodukálása nehézséget okoz, akkor a ennek zavaráról van szó.
Erről a zavarról akkor van szó, ha a gyermek képtelen az ajakmozgásokat az életkorának megfelelő mértékben az egyes beszédhangokkal azonosítani, egyeztetni. Ez hátráltatja a gyermek saját artikulációs gesztusainak fejlődését, valamint a beszélő artikulációjában a jellegzetes mozgássorok azonosításának képességét.
A vizuális észlelés zavart működése kihatással lehet az egyes beszédhangok szövegfüggetlen felismerésére, illetve a vizuális csatornán keresztül történő megerősítés hiánya az átviteli csatorna zavara esetén a teljes feldolgozási folyamat csökkent működéséhez vezet.
Iskoláskorban a vizuális integrálás zavara nehezíti az írás és helyesírás megtanulását.
A mondat- és szövegértéshez különböző részfolyamatok aktiválása szükséges, a két folyamat független lehet egymástól. Ez azt jelenti, hogy ép mondatértés mellett fennállhat az életkornak nem megfelelő szövegértés, illetve ép szövegértés mellett zavart lehet a mondatértés.
A beszédmegértés zavarainak típusai:
A mindennapok során a gyermek beszédmegértési nehézségei sokszor rejtve maradnak, mivel a beszédhelyzet és a paralingvisztikai tényezők a jó intellektusú gyermeket átsegítik a problémákon.
A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek közül majdnem mindegyiküknél kimutatták a beszédmegértés zavarát, főleg a szövegértés nehezítettségét. A gyermek kognitív fejlődése és a tanulási stratégiák nem elegendőek a feldolgozási folyamatok bizonytalan, zavart működésének ellensúlyozására. Az eredmény a „tanulási zavarnak” nevezett szindróma, mely gyakran magában foglalja a beszédészlelési elmaradásokat, zavarokat és olvasásitechnikai problémákat.
A beszédmegértési zavarok végigvonulhatnak a gyermekkoron, sok esetben még fiatal felnőttkorban is fennállhatnak. Gyermekkorban inkább viselkedési zavarokkal, idősebbeknél deviáns magatartással járhatnak együtt, közvetlenül érinthetik az egyén kognitív szintéjnek fejlődését és a személyiség alakulását, a szükséges korrekciót tehát minél korábban érdemes elkezdeni.
Forrás:
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Nikol GMK, Budapest, 1994.
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban, írásban) iskolásoknak, Nikol GMK, Budapest, 1994.
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
Kapcsolódó könyv(ek)
| Gósy Mária, Nikol , 2006 | |
|
Meixner Ildikó, Meixner Alapítvány, 2004. |