Kedves Frigyes!
Pár évvel ezelőtt az én szomszédom is aggódva rohant át hozzám, hogy pár
napja dadog a kisfia, mit tegyen. Az ő családjukban volt több dadogó is.
A kisfiú akkor 4 éves volt. Én azt tanácsoltam neki, hogy egyenlőre ne
aggódjon, tegyen úgy, mintha nem történt volna semmi, ne érezze a gyerek,
hogy figyelik a beszédét.
Figyeljen rá, amikor beszélgetnek, de ne hozza szóba a dadogást. Pár hét
múlva a gyerek beszéde ismét folyamatos lett és azóta em dadog. Persze ez
nem minden esetben van így, de szerintem 2 éves gyerekről még ne állítsuk
azt, hogy dadog.
Lajos Péter könyvének a végében vannak jó tanácsok szülőknek, hogy mit
tegyenek és mit ne! Szerintem érdemes elolvasni a szülőknek.
Minden jót!
Kotra Mónika
2009/3/9 Frigyes Prohászka <
prorugyi at gmail.com>
>
Kedves Tapasztalt Logopédusok!
>
>
Nemrég találkoztam egy olyan helyzettel, amivel szemben - végzős
>
logopédusként, kevés tapasztalattal - nem tudok nagyon mit szólni. Szeretném
>
a segítségeteket kérni. Családomban van egy 2 éves kisfiú. Eddig nagyon
>
szépen beszélt, a fiziológiás pöszeségen kívül egyéb beszédhibát én nem
>
vettem nála észre. Tehát egy átlagos, jó szociális háttérrel rendelkező
>
kisfiú. Egyik nap aztán elkezdett a szó eleji k hangoknál megakadni. A k-val
>
kezdődő szavakba mindig belebotlott. Többször próbálta kimondani, mire
>
sikerült. Néhány nap (!) elteltével ez elfajult odáig, hogy már a szó
>
közepén lévő k hangnál is megakadt, sőt ugyanígy a g-nél is, és elkezdett az
>
sz hangoknál is ilyesmit produkálni. Ez kezd nála tudatossá válni, mert
>
amikor ilyen szavakhoz ér, akkor most már az első megakadás után nem
>
próbálkozik tovább, hanem egyszerűen (és mosolyogva) közli, hogy "nem
>
tudom", és nem is mondja ki a szót. Külön érdekes számomra, hogy éneklés
>
közben is megakadt a k-nál. Egyszerűen abbahagyta az éneklést, amikor a k
>
hanghoz ért. Egyébként egy jókedvű, vidám, nem gátlásos, nyitott, beszédes
>
kisfiúról van szó, ezért is ért váratlanul a helyzet engem is, és a
>
közvetlen családját is. Aggódva kérdeztek engem erről, de én úgy érzem, hogy
>
nem tudok kielégítő választ adni. Annyit mondtam nekik, hogy ne aggódjanak,
>
próbáljanak egyelőre ezzel nem törődni, ne szóljanak rá, ne javítsák,
>
próbáljanak egyszerűen nem törődni vele, nehogy megerősítsék benne ezt, és
>
beinduljon a dadogóknál ismeretes ördögi kör. Az is felmerült bennem, hogy
>
ez talán a normál fejlődés részeként megjelenő nonfluens beszéd lenne, de a
>
tünetek nem erre utalnak. A nonfluens beszédnél inkább ismétlések és
>
elnyújtások vannak, ha jól tudom. Az ő esetében inkább görcs-szerűek a
>
tünetek. A családban egyébként nem történt semmi olyan különös változás az
>
utóbbi időben, ami sokszor előidézője lehet a dadogásnak, és ami
>
előidézhette volna ezt is. Ez olyan derült égből villámcsapás...
>
Szóval csak annyit szeretnék kérdezni, hogy ti mit ajánlanátok a szülőknek
>
ilyenkor, mit érdemes tenni, mit nem? Mi az ami fontos lenne most? Mit
>
tehetek érte én, mint a családban lévő logopédus palánta?
>
A válaszokat nagyon várom, és előre is köszönöm!!!!
>
>
Prohászka Frigyes
>
>
_______________________________________________
>
Logopedia levelező lista
>
Logopedia at beszed.hu
>
Leiratkozási/feliratkozási információk:
>
https://www.group4mind.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/logopedia
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL:
http://www.group4mind.hu/pipermail/logopedia/attachments/20090309/abe64b31/attachment.htm
