Lényegében ma már jobbkezes civilizációról beszélünk, ezért általánosan elfogadott az élet területén, így az írásban is a balról jobbra haladás. Így elég nehéz dolguk van azoknak, akik bal kézzel írnak. Mivel kevesebben vannak, furcsának tűnnek, írástanításukkor talán ezért is többet foglalkoznak azzal, hogy egy balkezes hogyan tartsa az íróeszközt. Szőke Csilla, Grafológiai Intézet 2005.

A részképesség zavarok kutatásával, enyhítésével foglalkozó szakemberek már régóta tudják, hogy a diszlexiának sokféle oka lehet. A szakpedagógusok a kisdiákokkal karöltve gyakran heroikus küzdelmet folytatnak, hogy találjanak egy megfelelő alternatív módszert az olvasási készség elsajátítására.

A beszédhibák javítása és a beszéd rendellenességeinek korrigálása során alapvető jelentősége van a tudatosságnak és a tervszerűségnek. Nemcsak a helyes diagnózis – vagyis a hiba pontos megállapítása – és a megfelelő terápia megválasztása, hanem az alkalmazott vizsgálatok hatékonyságának mérése is csak akkor lehet egzakt, ha nem nélkülözi ezt a tudatosságot és tervszerűséget.

Balkezes vagyok. Bal kézzel írok, abban fogom a kanalat. Azt mondják, biztos örököltem, mert három dédnagymamám, mind két nagymamamám, édesanyám, nagynéném és egyik unokanővérem is balkezesnek született.
Egyedül én maradhattam balkezes. A kor szokása szerint mindenkit átszoktattak jobb kézre.
Én az anyukámnak köszönhetem, hogy nem neveltek át, mert megmagyarázta a tanító bácsinak, hogy már nem szabad átszoktatni a gyerekeket, ahogy vele tette ugyan ez a tanító bácsi az ő gyerekkorában. Kiss Erzsébet, Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 2006.

A megismeréstudomány az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legizgalmasabb kutatási terület, mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az emberi elme és az emberi természet megértését. E tudományág a pszichológia, a filozófia, a nyelvészet, a számítástechnika és a biológia találkozásából bontakozott ki az 1960-as években.