Lelki bajok - beszédgondok

"Többször hallottam olyan esetről, hogy egy kisgyermek lelki okok vagy valamilyen félelem miatt dadogni kezdett. Ez valóban igaz? Tényleg dadoghat az, aki megijed valamitől?" - kérdezi egy érdeklődő olvasónk.

A szakemberek többségének véleménye szerint nem léteznek dadogókra jellemző, sajátos személyiségvonások. Abban azonban megegyeznek, hogy a dadogók érzelmileg hajlamosabbak a befelé fordulásra, a bűntudatra, kényszerességre (pl. aprólékosság), gyakori náluk a kisebbrendűségi érzés, még ha sikeresek is. Bizonyítottan több közöttük a szorongó, túlérzékeny személyiség, mint a nem dadogók között.

Gyakori pszichés sajátosság a dadogóknál fellépő logofóbia, azaz a beszédfélelem. Ez kiterjedhet a beszédre általában, vagy csak egyes, nehéz hangokkal kapcsolatban lép fel. Ezért sűrűbb a dadogóknál a szófukarság, a befelé fordulás. Közösségben -éppen ezért- gyakran kerülnek peremhelyzetbe.
Kicsi dadogóknál egyéb neurotikus tünetek is előfordulnak: anorexia és más étkezési zavarok 25 %-os, enurézis 27 %-os gyakorisággal.

A dadogással kapcsolatban számos elmélet, nézet létezik. Az ún. pszichogén elméletek a dadogást emocionális alkalmazkodási zavarokkal, emberi magatartásformákkal hozzák összefüggésbe.
Sokan az anya-gyermek kapcsolat korai zavarában keresik az okokat, mások az erőszakos szobatisztaságra szoktatásban. Véleményük szerint a csemete a túlzott követelmények, az önérvényesülésben való akadályozottság miatt kóros beszédműködést produkál.
Vannak szakemberek, akik a gyermeki bűntudattal, elfojtási mechanizmussal hozzák összefüggésbe ezt a beszédzavart.
Szülők elmondása alapján gyakorivá vált a köztudatban, hogy a dadogást valamilyen ijedtségélmény (pl. kutyatámadás) váltotta ki. Valóban létezik ún. ijedtségélményes dadogás, ahol az ijedtségélmény a kiváltó tényező, de a háttérben több más tényező is áll. Sokunkat érnek az életben megrázó, traumatikus élmények, mégsem válunk mindannyian dadogóvá, ezért önmagában az ijedtségélmény nem lehet egyedüli oki tényező.
Van olyan szakember, aki ezt a beszédzavart a gyermek számára fontos felnőttel való kommunikációs próbálkozás zavaraként, annak nehézségeként írja le.
Gyakran figyelhetőek meg a háttérben, a dadogó gyermekek szüleinél, sajátos személyiségjegyek, illetve sajátos szülő-gyermek viszony.
Dadogó csemeték családjában sűrűn fordul elő az a konstelláció, ahol az anya domináns, az apa függő és a szülők kapcsolatai a külvilág felé nagyon gyengék. Nem ritka a szorongó anya - dühöngő apa párosa sem. Gyakori a túlóvó, védő anya, az ilyen családi légkörben nevelkedő kicsik könnyen válnak visszahúzódóvá, érzelmeiket leplezik, mert félnek az elutasítástól, ez pedig tovább fokozza az elzártság érzését. Az anyához fűződő erős érzelmi kötődés, a szeszélyes, labilis, ambivalens, ellentmondásos anya-gyermek viszony, ahol a gyermek nem képes leválni a szülőtől, szintén sok dadogó családjában fordul elő. A szorongó, túlaggódó anyák gyakran átcsapnak a durvaság végletébe, melyet a kicsiknek szinte lehetetlen feldolgozni.
Felmérések szerint a dadogó gyermekek családjában 65 %-ban fordul elő túlóvó nevelés, 15 %-ban szigorú, követelő szülőkkel találkozunk, 16 %-os gyakorisággal extrém módon felemás a két szülő nevelési stílusa.
Sok szülő maga a konfliktushordozó a dadogó kisgyermekek családjában. A dadogó gyermekek szülei gyakran ítélik saját gyermeküket passzívnak, „puhának", nem elég kitartónak. Gyakori, hogy egy elképzelt ideált szeretnének gyermekükben kiteljesedve látni, illetve az általuk negatívnak tartott gyermeki vonásokat el akarják nyomni.
Néhány eset alapján szeretném mindezt megerősíteni. Egy gyermek domináns anya- rideg, merev, alkoholista apa konstellációban nevelkedett. Már egészen kicsi korától szorongott, rágta a körmét. Egyetlen barátja a testvére volt, akit egyszer egy autó a szeme láttára halálra gázolt. A gyermek dadogása ekkor kezdődött.
Egy másik esetben a csemete szülei erősen követelő szülők voltak. Azonban örökletes hajlam is mutatkozott a dadogásra, mert a családban volt ilyen beszédzavar. A kicsi balkezes volt, az erőszakos jobb kézre való átszoktatás után lépett fel a beszédhiba.
Egy másik kisgyermek kábítószer-fogyasztó családban élt. Az apa maga is dadogott, brutális személyiség volt, a gyermek édesanyja alkoholizált. A kicsi bizonytalan, félénk volt. Nála egy mandulaműtét miatti kórházi kezelés után jelentkezett a beszédzavar.

A legtöbb dadogó -saját elmondása alapján- izoláltnak érzi magát, nem képes bensőséges kapcsolatokat kiépíteni, önértékeléssel kapcsolatos zavarai vannak. Mindez sokszor a szülők önértékelési zavaraira is visszavezethető.
A dadogás kialakulásában több oki tényező tételezhető fel, több tényező hatását kell értékelni, de a környezet szerepe a legtöbb szakember szerint egyre jelentősebb.

Kiss Andrea

Forrás:
Kiss Andrea,(Baba Patika 2007. december)