Afáziaterápia, logopédusképzés, betegellátás - Krasznárné Erdős Felicia

Az  afáziás  betegek  ellátása  Magyarországon  még  nem  megoldott  kérdés.  Az  elmúlt  években  azonban  egyre  több  jel  mutat  arra,  hogy  megindult  egy lassú  fejlődés,  egyre  nő  az igény  arra,  hogy  a javuló  betegellátásnak  szerves  része legyen az  afáziás  betegek  logopédiai  terápiája  is.  

Szeretném azokat  a  jelenségeket, pozitív  változásokat összefoglalni  amelyek az utóbbi  években  történtek  ezen a területen, ezzel emlékezve  Palotás  Gáborra, akinek  a változások  elindításában  döntő  szerepe  volt  a  főiskolai  hallgatók  képzésében, a logopédusok  továbbképzésében, és a betegellátásban.

Főiskolai  hallgatók  képzése

Az afázia terápiás  ismeretek  a  nappali  tagozatos logopédus hallgatók  képzésében  mindig  is  szerepeltek,  bár  igen alacsony óraszámban, és  hiányoztak a bemutatók, hospitálási tanítási gyakorlatok.  Mérei  Vera  szemléletes képet  rajzolt elénk  az afáziás  betegekről, a különösnek  tűnő , akkor  nehezen érthető  tünetekről.  A  nyolcvanas évek közepétől  az afázia elméletét  dr.  Sági  Judit neuropszichológus   adja  elő  a logopédia szakos  hallgatóknak. A téma iránti  érdeklődést  az is bizonyítja,  hogy az utóbbi  években    egyre  több  hallgató írja  szakdolgozatát  az afázia  témakörében.

A Gyakorló Beszédjavító  Intézet  megalakulásakor célunk  volt,  hogy a hallgatók minél teljesebb képet  kapjanak  a  különböző  beszédzavarokról, ezért   Palotás Gábor a  felnőtt beszédhibások ,  köztük  az afáziások  terápiájának  bevezetését  is szorgalmazta.  Már az első tanévben  megkezdtük  afáziás  betegek  felvételét,  és terápiájukat  eleinte  Palotás Gábor   végezte,  így   nyújtott lehetőséget a  hospitálásra, az érdeklődő  kollégák  betanítására.  A  felvettek  száma   folyamatosan  bővült,  az  Intézet öt éves  évfordulóján  már   77 afáziás   beteg  terápiájáról  számoltunk  be.  A  Beszédjavító  Intézetben  azóta is   folyamatosan  folyik  az afázia terápiája,  több tanár  részvételével, az igény szerinti  változó  óraszámban.

Az  új  tanterv  bevezetése  óta, a tanári  és terapeuta  szakok  megjelenésével  már csak a terapeuta  szakos hallgatók  képzésében  jelenik  meg  az afázia elmélete és gyakorlata. A logopédia  tanár szakos  hallgatók "Ismeretek  a logopédiai  kórképekből" címmel  csak  tájékoztató  előadást  hallanak e  témából.  Tanítási  gyakorlata  afáziás  betegekkel  csak a  terapeuta  szakos hallgatóknak  van,  a szokásos  gyakorlati  képzésben   (Kalauz   a  nappali  tagozatos  hallgatóknak  1995).    Feltétlenül  előnyős,  hogy a tanítási  gyakorlat,  elsősorban  az összefüggő  gyakorlatok  idején  egészségügyi  intézményekben  is folyik,  így ezt a rehabilitációs  formát  is  megismerik a hallgatók. (Neurológiai  klinika,  Stroke  központ)

Az afáziás  betegek  logopédiai  ellátására  tehát azok  a gyógypedagógusok  kapnak  felkészítést,  akik  a Bárczi  Gusztáv  Gyógypedagógiai  Tanárképző  Főiskola nappali  tagozatát logopédia szakos  terapeutaként végezték  el,  így   speciális  elméleti  és gyakorlati  ismeretekkel  rendelkeznek a lokális  agysérülések következtében  fellépő  beszédzavarok terápiájában.

 Az  afázia terápiával  foglalkozó  logopédusok  kompetencia körébe  tartozik :

• a kommunikációs készség fejlesztése
• a beszéd és nyelvi zavar terápiája
• az olvasás-írás és számolási zavar terápiája
• a szenzoros és motoros funkciók fejlesztésének azon köre, melyek megalapozzák, lehetővé teszik a beszéd és nyelvi zavarok terápiáját
• az afáziás beteg környezetének bevonása a logopédiai terápiába, a család támogatása az új élethelyzet elfogadásában, új kommunikációs stratégiák kialakításában.

Fontos , hogy az afáziások  terápiájával  foglalkozó logopédus   munkája  során  vegye  figyelembe a tudomány  legújabb eredményeit, legyen  képes befogadni új  eljárásokat.  A logopédiai  tevékenység  legyen  része  a teljes  rehabilitációs  folyamatnak, melyben a különböző  diagnosztikus, és terápiás  tevékenységek egymáshoz  kapcsolódva,  egységes  vezetés alatt folynak.

Az  elmúlt  években  örvendetesen  bővült  a magyar nyelven  megjelent, afáziával foglalkozó  szakkönyvek , jegyzetek száma. Felsorolok  néhányat közülük, a teljesség  igénye  nélkül.

Jegyzetek a Bárczi Gusztáv  Gyógypedagógiai Tanárképző  Főiskola kiadásában:

Sági Judit: Az  afáziák  neurolingvisztikai   alapjai, Szemelvénygyűjtemény a klinikai  beszédzavarok  köréből  Szerkesztette Subosics  István  Dysathria  szöveggyűjtemény. Szerkesztette  Vecsey  Katalin  1995  in.  Vannay  A  felnőtttkori  dysathria  tünetei  felosztása  kezelése.

Szakkönyvek:

Megjelent Hegyi  Ágnes  és Cseh  Katalin két  könyve  a Nemzeti  Tankönyvkiadónál.
A Medicina  kiadó  gondozásában  Lengyel  Endréné  logopédus  és Póczos  Zsuzsa  gyógyult  afáziás  beteg   könyve  jelent  meg. Cseh Katalin   Élet hemiplégiával,  afáziával  című  könyve  szerzői  kiadásban  olvasható.

Továbbképzés

Az  afáziával foglalkozó logopédusok   továbbképzését  l982/83-ban indította el Palotás Gábor a  bemutatókkal,  ahol  az afáziás  betegek  vizsgálatát  és terápiáját   Sági  Judittól  és  Palotás  Gábortól  tanulhattuk. Az  bemutatást részletes elemzés, megbeszélés követte.

A  Beszédjavító  Intézet  belső  továbbképzésein  rendszeresen  szerepeltek  olyan témák, melyek  határterületi  jellegüknél  fogva  kiteljesítik, alátámasztják  a logopédiai  terápiát.   Pléh Csaba a pszicholingvisztika,  Sági  Judit   a neuropszichológia,  Szépe  Judit  a nyelvészet, Kiss Katalin a nyelvészet és az  afázia terápiák,  Hámori  professzor az agykutatás modern  szemlélete, Palotás Gábor  félteke dominancia,  lateralitás témakörében  tartott előadásai  szemléletformálóak  voltak.

l986. októberében  a Magyar Tudományos Akadémián rendeztünk   Afázia  konferenciát .  A téma iránt érdeklődő  szakemberek  ismerkedésének  kiváló  fóruma  volt  ez.  Eredményeképpen  az  elméleti kutatók  és a gyakorlatban  dolgozó  logopédusok  egymásra találtak. Ennek  hatására  a  Beszédjavító  Intézet  több  elméleti  szakember  tudományos  kutatásához   nyújtott  teret az elmúlt években,  így   Sági  Judit, Szépe  Judit   végezte itt vizsgálatait.

A szakemberek  kezdeményezése  hozta  életre  az afáziológusok társaságát, melynek célja volt  találkozási  lehetőséget  teremteni  a téma iránt  érdeklődő  szakembereknek.  Az érdekes  elméleti  és  gyakorlati előadások,  esetmegbeszélések igen  jó és hasznos  szakmai fórumot nyújtottak.  Itt hallgattuk  meg   többek  között  Kertész  András,  a Kanadában  élő  magyar  származású orvos  előadását   is, akinek  munkásságát mindannyian ismerjük  a Western  Afázia  Teszt kapcsán.  Valószínűleg  ez a személyes  ismertség  is  hozzájárult  a WAB teszt gyors  magyarországi térhódításához. 

A logopédusok  számára szervezett  intézményes továbbképzéseken is egyre inkább  megjelenik  az  afázia rehabilitáció kérdése.  Elsőként  a  Bárczi Gusztáv  Gyógypedagógiai  Tanárképző  Főiskola  szervezett  u.n. intenzív  tanfolyamot   l992  /93  - ban  „ A központi  idegrendszeri  sérülés  következtében  fellépő  beszédzavarok  terápiája" címmel.

A Démoszthenész  Egyesület   1996/97-ben  nagyon jól  sikerült  egyéves  továbbképzést tartott az  afázia , disarthria terápiáról  logopédusoknak. Ezt a tanfolyamot  idén akkreditálásra  benyújtottuk,  és  megjelent  a választható  pedagógus továbbképzések  könyvében  l998. májusában.

A Soros  Alapítvány l997 decemberében  pályázatot  hirdetett "Felnőtt afáziás  betegek  logopédiai  terápiája" címmel.  A  tizennégy nyertes   pályázó  az  ország  különböző  földrajzi területein  dolgozik,  és  összetett  képet  mutat  szervezeti  tekintetben  is:  beszédjavító  intézetben, kórházi  és  házi  betegápolási  rendszerben dolgozó  munkacsoportok pályáztak. Az eredményes pályázók egy  éven át  a Soros Alapítvány  támogatásával   végezhetik az  afáziás  betegek   logopédiai terápiáját,  és  az Alapítvány  támogatja  továbbképzési,  szupervíziós és  mentálhigiénés  tevékenységüket  is .  Ezt a szakmai  háttérmunkát  a Démoszthenész  Egyesület  biztosítja, a Soros  Alapítvány  támogatásával,  Feketéné Gacsó  Máriával  közösen végezzük.  Igen jó  kezdeti tapasztalataink  vannak.  Továbbképzési  napjainkon szívesen  látjuk  az érdeklődő  pályázaton  kívüli  logopédus  kollégákat is.  Terveink  szerint  egy országos  módszertani  közösség  kialakítását  is megalapozzuk  ezzel  a munkával .   A pályázati  szakasz  lezárása  után  értékelő  tanulmányokat  készítünk.  Célunk  ezzel  többek  között  az,  hogy az egészségügyi  adminisztráció  számára  meggyőző  érveket, és egy működőképes  finanszírozási  modellt  tudjunk felmutatni .

Betegellátás

Az  utóbbi  években  az  afáziás  betegek  logopédiai  ellátása bővül, egyre  több  kórházban  foglalkoztatnak  logopédust,   de  az igényekhez  képest ez változatlanul  kevés,  esetleges.  A legnagyobb  gondot  abban  látom, hogy az  afáziás  betegekkel  foglalkozó  orvosok  nem  is  javasolják   a logopédiai  terápiát.  A feltételezhető afáziás  betegek  ismeretében megdöbbentően  kevés azok száma, akik a jelenlegi  keretek között  logopédiai  ellátást  kapnak.  Ezen  a területen igen  nagyok  a feladataink,  felvilágosító munkával, az eredmények  felmutatásával  fel kell keltenünk  az igényt  a  logopédiai  rehabilitáció  iránt,  és a logopédusoknak  is  fel  kell  készülniük az  afáziás  betegek  ellátására.

Tisztázásra  vár  a kérdés,  hogy az  afáziás  betegek  logopédiai rehabilitációja  egészségügyi  vagy  oktatási  kérdés. Ugyanis  amíg az ellátást igénylő  afáziás  betegek  az egészségügyi rendszerben  jelennek meg, sajátos helyzetükre az egészségügy  nem tud  megoldást  kínálni.  A megfelelő  képzettséggel  rendelkező  logopédus  kevés, és mivel a logopédusok az oktatási  hálózatban  dolgoznak, feladatuk a gyermekek logopédiai ellátása. A  felnőtt beszédhibások ellátása  nem  tartozik  a vállalható, finanszírozható feladataik körébe.   Az  egészségügyi  hálózatban  kevés a logopédus,  közülük  sokan  részfoglalkozásban dolgoznak.

Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy  az  afáziás  betegek logopédiai  rehabilitációja  olyan  intézményközi  és  szakmaközi  együttműködést  igényel.  amely,

• felkutatja  és  nyilvántartja  a logopédiai rehabilitációra  szoruló betegeket
• felkelti  az igényt a gyógypedagógiai-logopédiai  fejlesztés  iránt

Ennek  érdekében

• a rászorulókat  és  családjukat  tájékoztatja  a rehabilitáció  lehetőségeiről
• a kórházi  és  családi  orvosokat  tájékoztatja   és  szemléletüket  befolyásolja
• megszervezi  a logopédusok  speciális  gyakorlat közeli  továbbképzését biztosítja a szupervízió  lehetőségét
• kidolgozza az afáziás  betegek  beszéd rehabilitációjának  szakmai  feltétel- rendszerét

Országos  szakmai  konferenciákon  rendszeresen kiemelt  téma  az afázia   kérdése , így  fontos  előadások hangzottak  el az Egerben,  Kaposváron,  Sopronban  tartott  rendezvényeken.

Megkezdtük  egy országos  adatbázis  összeállítását  az  afáziával  foglalkozó  intézmények,  szakemberek  adataiból.

Az  afáziás  betegek  logopédiai  foglalkoztatásának  szakmai  protokollját   a Stroke  Konszenzus  konferencián  rögzítettük, 1996.  májusában.  Megtisztelő  és  fontos  lépésnek  tartom,  hogy ez  a logopédusok  bevonásával  történt.  A Betegségek  Nemzetközi  Osztályozásához  csatlakozó  beavatkozások  listáján  is  szerepel az  afázia terápia, lehetőséget  biztosítva  az egészségügyi  intézményekben  folyó  logopédiai  munka  finanszírozására.

Civilszervezetek alakulásáról  is  beszámolhatunk,  A Liga  az agyi érbetegségek  ellen,   a Híd  és a Cortex  elnevezési egyesületek  az  agysérülteket,   családtagjaikat  és  a velük  foglalkozó  szakembereket  szervezik  közös  céljaik  érdekében.

Ebből  a felsorolásból  is  látható,  hogy megindult  egy  pozitív  folyamat  az  afáziás  betegek  érdekében.  A mi  feladatunk  az,  hogy a logopédia eszközeivel,  és  határozott  szakmai  elképzelésekkel    megvalósításával elősegítsük  ezt  a változást.  

Irodalom

Cseh Katalin :  Élet hemiplégiával,  afáziával .Szerzői  kiadás 1996  Budapest.
Cseh  Katalin -Hegyi  Ágnes:  Gyakorlatok  az afázia  kognitív nyelvi  terápiájához .  Nemzeti  Tankönyvkiadó 1995. Budapest
Hegyi  Ágnes:  Afáziaterápiák. Javaslat az afázia  kognitív  nyelvi terápiájára . Nemzeti  Tankönyvkiadó.1995  Budapest
Lengyel  Endréné : Gyakorlatok  az  afázia  terápiájához Medicina Kiadó  1996 Budapest
Mérei Vera: A gyermekkori  afázia  A Gyógypedagógiai Tanárképző  Főiskola  Évkönyve 1972  Budapest.
Póczos  Zsuzsanna: Gyakorlatok  az afázia  otthoni  gyakorlásához . Medicina  Kiadó 1995 Budapest  
Dr. Palotás  Gábor:  A beszédhibák  kórtana.  In. Gyógypedagógiai  Kórtan.  Bárczi  Gusztáv  Gyógypedagógiai  Tanárképző  Főiskola 1990  Budapest
Sági Judit: Az  afáziák  neurolingvisztikai   alapjai  . Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1985 Budapest.
Szemelvénygyűjtemény a klinikai  beszédzavarok  köréből.  Szerkesztette Subosits  István .   Bárczi Gusztáv  Gyógypedagógiai Tanárképző  Főiskola  l986 Budapest
Vannay Aladárné: A felnőttkori  dysathria  tünetei,  felosztása,  kezelése. In. Dyarthria  szöveggyűjtemény. Szerkesztette Vecsey Katalin. Bárczi  Gusztáv  Gyógypedagógiai  Tanárképző  Főiskola  1995  Budapest.

Az előadás elhangzott:  1998   június  11-én,  Palotás Gábor halálának ötödik évfordulóján tartott emlékülésen,a Bárczi Szondi termében.

Forrás:
Krasznár Felícia logopédus
Gyosze 2001/1. különszáma