A megkésett- és akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai fejlesztése

A terápiát legkésőbb 3 éves korban (ha lehet, előbb is) kell kezdeni egyéni kezeléssel. A beszédindítást home training jelleggel ajánlatos elkezdeni. A terápia során olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a gyermek belső indíttatásból kíván vagy kívánna közölni valamit. A terápia során a normál beszédfejlődés menetét ajánlatos követni.

A kezelés 4 nagy egységre bontható:
1. Szókincsbővítés

• a közeli környezet gyakori tárgyai
• a közeli környezet ritkább tárgyai
• többesszámú főnevek
• a távolabbi környezet tárgyai
• számneves szószerkezetek (pl. öt alma)
• jelzős szerkezetek (pl. kockás ing)

2. Általános fejlesztés

• kontaktus kialakítása (szem kontaktus - figyelemirányítás)
• nagymozgások fejlesztése
• finom-mozgások fejlesztése
• színek tanulása
• hallási figyelem fejlesztése
• ritmus-gyakorlatok
• téri tájékozódás fejlesztése
• számfogalom fejlesztése
• grafomotoros készség fejlesztése

3. A magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása

• tőmondatok
• tárggyal bővített mondatok
• helyviszonyok tanulása: helyhatározóval bővített mondatok: -ba, -be
• tőmondatok többes számú igékkel
• helyhatározóval bővített mondatok: -on, -en, -ön
• -ban, -ben
• -ból, -ből
• -ra, -re
• -tól, től
• részeshatározóval bővített mondatok: -nak, -nek
• eszközhatározóval bővített mondatok: - val, -vel

4. A beszéd alaki rendezése:

• indirekt hangfejlesztés
• direkt hangfejlesztés

Az egyes egységek nem egymás után, hanem egymás mellett, egymásra épülve következnek.

Forrás:
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.