A kisgyermekkort tágan értelmezzük kb. 1 éves kortól 3,5-4 éves korig. Ennek amagyarázata, hogy vannak ugyan életkori sajátosságok, azokra majd mindig ki is térünk de az egyéni fejlődés igen széles sávban eltérhet. A kereskedelemben kapható játékszerekkel a gyermek akár 1,5-2 évig is tud játszani, sőt számos társasjátékot felnőtt életünk végéig élvezhetünk.

A mozgás fejlesztése

Az egészséges kisgyermek minden különösebb késztetés nélkül sokat és sokféle mozgást végez. Ahhoz, hogy a mozgása kifejező és minden helyzetben biztonságos legyen, különféle eszközökkel is hozzásegíthetjük.

Alapelv: mindenkor a gyermek aktuális állapotát figyelembe véve kell összeállítani a mozgásos játékokat. Motiválhatjuk a gyermeket a mozgásokra épülő dramatikus játékokkal. Alkalmazhatjuk az énekes, mondókás páros vagy kör vagy mozdulatokat utánzó játékokat is.

Több tucat játékokat összegyűjtő könyv van forgalomba, példának csak egyet: Kiss Áron: Magyar Gyermekjáték-gyűjtemény (Holnap k. )

A kistelepüléseken élő gyermekeknél nem a kiépített játszóterek segítik a mozgás egyre ügyesebbé tételét, hanem maga a természetes terep. A kupac, a kavics, az árok, a fű, a domboldal, a völgy, a tuskó, a fahasáb, a gerenda, a tócsa....Késztessük a gyermeket, hogy minél szélesebb körben megtapasztalhassa a környezetét.

Egyensúly fejlesztők

Egyetlen hely- vagy helyzetváltoztató mozgás sem végezhető el az egyensúly érzékelése nélkül. Ezért csecsemőkortól minden egyes funkció kialakulásával párhuzamosan az egyensúly is fejlődik, vagyis az akaratlagos, célirányos, pontos mozdulatnak a feltétele. Az életkor és az összegyűjtött tapasztalat nagymértékben befolyásolja az egyensúly érzetet. A gyermek a szabad terepen, vagy játszótereken a következőket gyakorolhatja: lépés-ugrás, billegőfán játék, hinták használata, ugróágy játék, pedálos járóka, kötélen járás, gerendán járás, létrán és mászókán járás, gólyaláb, béka ugrás, mókuskerék, hengerek vagy különféle méretű golyókon egyensúlyozás vagy lépegetés, ugrókötél, tornakarika, páros játékban pörgés-forgás, bukfenc, csúszda. A sport és szabadidős eszközök is kíváló hatással vannak az egyensúlyra, mint a bicikli, roller, sí, korcsolyák. A falvakban élő kisgyermekeknél nem a játszótér lesz a meghatározó játszó eszközpark, de a természetes környezet legalább olyan ügyessé teszi a gyermeket, mint a mesterséges eszközök.

A járás biztonságát és ritmusát fejlesztők

Társas összejöveteleken (születésnap, nyaralás, telelés stb.) a gyermekek szeretik, ha egy felnőtt vagy nagyobb gyermek játékot vezet nekik. A játékot lehet egy dramatikus környezetbe is helyezni, mint pl. "élet az állatkertben". Az állatok mozgását utánozhatják lábujj, sarok, külső-belső talpél járással. Akadályversennyel a kilépés-mellézárás, fellépés, lelépés,átlépés, lépcsőn, lejtőn járás, fél lábon állás, átbillenés, ugrás, átugrás, leugrás gyakorolható. Páros játékok kézfogással, énekes társas körjátékok, hullámvonat. Árok cica, fogócska, szembekötősdi, tánc, labdajátékok... a sor szinte végtelen.

A nehezített mozdulatokat 2,5- 3 éves kor elött ne gyakoroltassuk. A gyermekek addig az alapvető mozgásokat sajátítsák el. A biztonságos járást, fel-és lemászást, terepen az akadályok kikerülését, vagy elhárítását.

A manipuláció

A kéz és az ujjak differenciált működéséhez nélkülözhetetlen az ingergazdag környezet. A gyermeknek meg kell ismernie az anyagok minőségét, formálhatóságát és formáját.

A szem-kéz koordinációját elősegítő játékok: a hangszerek és építők, Montessory tornyok, fűzők, gyöngyök, golyók. Az ábrázolást előkészítő eszközök: gyúrma, papírfélék, festékek, ceruzák, ragasztók, szivacsok, kefék, ecsetek, kifestők, nyomdák.... Taktilis ingereket minden megérintett dolog biztosít, csak néhányat kiemelve, azzal a céllal, amelyek jól alkalmazhatók a gyermekjátékokban: kavics, homok, agyag, fa, vessző, falevél, virágszirom, nád, kukoricacsuhé, vagy kukoricahaj.... Termények közül a magok: dió, mogyoró, gesztenye, makk, mandula, gabonafélék... Ezen felül különféle textiliák, szörmék stb. A kereskedelmi forgalomban számos variációban van ugynevezett "tapogatható" játék, azaz tapintással kell felismerni egy-egy felületet, vagy egy-egy formát. A tapintható játékeszközhöz nem ritkán valamilyen szabályjátékot is ajánlanak, lehet ez rulett, memori, dominó, párkereső. Ezek a a tapintható eszközök nemcsak kézzel játszahatók, hanem lábbal is.

Érzékszervek fejlesztése

Alapelv: Azok a legjobb fejlesztő játékok, és játéktevékenységek ahol minden érzékszer közel azonos hangsúllyal vesz részt. A sokféle inger biztosítása nem egyenlő azzal, hogy a gyermeket egyazon időben sokféle játék veszi körül. Ellenben, ha hagyjuk, hogy egy-egy játékkal sok időt töltsön és azt alaposan megismerje, ismereteit alkalmazza, variálja, szerepbe helyezze akkor beszélhetünk tapasztalatról és ismeretek elmélyítéséről.

A látás és látásfigyelem

A fejlesztés elsődleges szempontja a látvány felismerése, a színárnyalatok megkülönböztetése. A látvány egészének megértése, majd a részletek felismerése, alak és formaállandóság kialakulása. A vizuális memórát számos játéktárgy segíti, ilyenek az ugynevezett "formakeresők"pl. busz formájú játékon az ablakok helyén különféle állatfigurák vannak kivágva és csak a megfelelő alakú nyíláson lehet bedugni az ugyanolyan formájú állatot, de lehet ez vonat vagy doboz ahol mértani formákat kell tudni egyeztetni. (Számos variációját láthatjuk az üzletekben.) Ennek a játéknak egy nehezebb variációja, amikor egy falapra kép van festve, s egy-egy elem kivehető, majd annak az elemnek a pontos megtalálása és visszahelyezése a cél. Az egyszerű puzzle, amely csak kettő, majd négy elemből rakható össze szintén javasolható a kisgyermekeknek. Számos fatáblás játék is forgalomban van, amin jól felismerhető figurák vannak, azokat ki lehet venni és a kivágott helyére visszatenni. (Csak néhány ezek közül: állatok, növények, játékok, járművek, de lehet egy eseményt ábrázoló kép is. Nagyobbaknak ugyanezt papírból is ajánljuk.)

A kisgyermekek szeretik a fényeket, a lámpát. Kihasználhatjuk az asszociáció fejlesztésére az elemi kivácsiságot fényjátékokkal, árnyjátékokkal. A színek felismeréséhez, begyakorlásához egyszerű társas-szabályjátékokat vásárolhatunk. A választék itt is bőséges.

Óvodáskoru gyermekeknél már elérendő cél a grafikai ábrázolásu képek felismerése, majd az is, hogy meg tudja mutatni a kép részleteit. (pl. fa, a fa ága, a fa levele, tőrzse...). Ennek a képességnek a kibontakoztatásához leginkább a könyveket ajánljuk. A képes könyvekből, de akár egy képeslapról is mesélje el a gyermek a látottakat. A sokoldalú ingerek hatására az érzékszervek differenciált (kifinomult) működése biztosított. Ez lesz az alapja az észlelés képességének, ahol a legcsekélyebb különbséget is fel kell ismerni. Később ugyanis ennek zavara okozhatja majd az írás-olvasás nehézségét, valamint a térben, síkban való tájékozódás képességét.

A látás és látásfigyelem modern eszköze az audio-vizuális inger, a diafilm, és TV film. Nem vethetjük el ennek nevelő, oktató szerepét. A legfontosabb az, hogy a gyermeki világtól nem idegen meséket, filmeket nézzünk, s lehetőleg mindig a felnőttek jelenlétében, hogy az élmény közös legyen, s átsegítsük azokon a jelentetket, melyeket egyedül nem tud feldolgozni.

Hallás és hallásfigyelem, kommunikáció fejlesztése

Alapelv: a tiszta hangzók kialakítása. Zörejek és hangok felismerése. Hangcsoportból egy- egy adott hangzó felismerése. Érthető beszédritmus kialakítása, passzív beszédmegértés, ide értve a bonyolultabb jelzős szerkezeteket is, az akív szókincs gyarapítása, memória fejlesztése.

Csecsemőkortól ajánlott a mondókák, dalocskák, ajak és torokhangjátékok. Dallamos beszédre figyel fel a csecsemő, de kisgyermek korban is a lágy, dallamos beszédre aktívabb a figyelem.

Ajánlott játékok: hangszerek, bábok, olyan fa vagy képes táblák amelyek egy-egy cselekvéssort mutatnak be. (pl. Mikulás, vagy a fürdőszobában..stb. nagy a választék.)

Javasolt még a különféle állathang,- és egyéb zörejeket utánzó játékok, dallamokat megszólaltató játékok, valamint gyermekdalokat, meséket, verseket megszólaltató kazetták.

Összegezve: Kisgyermek korban a legfontosabb teendőnk, hogy a gyermek az élményekben gazdag megtapasztalás útján minél több ismeretet szerezzen az őt körülvevő világról. Ehhez nélkülözhetetlen a szülő és a felnőtt világ feltételek nélküli szeretete, számos biztonságot nyújtó emocionális inger (ölelés, simogatás, dicséret..) amely megalapozza a gyermek tanulási képességét. Többféle nézet ütközik a tekintetben, hogy játszunk-e gyermekünkkel avagy sem. A nézetem az, hogy igen. Indokom: egyrészt megtanítjuk a játékeszköz használatára, amely utána a gyermek számára élvezhető játék lesz, másrészt a közös élményben a szülő-gyermek kapcsolata elmélyül, a játék lehetőséget biztosít a kölcsönös megismerésre. Az együttműködés pedig segíti a gyermek, szocializációját, fejleszti szabálytudatát.

Forrás:
Tunyogi Erzsébet
konduktor, kutató, tanár, játék- és pszichoterapeuta