2008. 02. 12. 00:00
Cimkék: óvoda, óvodáskor, készségek, képességek, iskola, iskoláskor, gyermek,
A cikk értéke:
Az iskolaválasztás és az iskolakezdés jelentős esemény, amely változást jelent minden család és érintett gyermek életében. Két nagy döntést kell meghoznia a kedves szülőknek: Vajon iskolai életre alkalmas-e a tankötelessé vált gyermekem? Hogyan tudhatom meg, mi a teendő? Ha igen melyik iskola lesz a legjobb a gyermekem számára?
Az iskolaérettség kérdéséről:
Minden felelős szülőben, óvodapedagógusban felmerülhet a kérdés, vajon iskolaérett-e a gyermeke, óvodása? Meg tud-e majd birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek az iskolában várják? Tud-e majd élni azokkal a lehetőségekkel, amikor ajánlanak számára? Jól fogja-e érezni magát? Az első iskolai évek kudarcai és sikerei jelentősen meghatározzák a gyermekek iskolához, tanuláshoz való viszonyát, sőt még a pályaválasztásuk is hatással lehetnek.
Először is fontos, hogy azok az óvodapedagógusok hogyan látják a gyermek fejlődését. Szerencsés esetben az óvónő sokszor 3 évig kíséri a gyermek növekedését, annak fejlődési ütemét. Sok esetben több időt tölt el a gyermekkel, mint maga a család. Előfordulhat, hogy a közösségben betöltött szerepét jobban látja a pedagógus, így érdemes meghallgatni, kikérni a véleményét. Előfordulhat, s a közoktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szülő, s az óvoda megállapodjon abban, hogy a gyermek még egy évet óvodai nevelésben részesüljön. Ez az év kiváló alkalmat nyújt a kisgyermeknek, hogy fejlettebben, s kudarcok nélkül kezdje meg az iskolát.
Ha a felmerült kérdésekre a válasz nem egyértelmű, nem egyezik a szülő és az óvoda véleménye, a Nevelési Tanácsadókban lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a gyermeket, és tapasztalatainkat megbeszéljék a szülővel.
Az iskolaérettségi vizsgálatot egyaránt kérheti az óvoda, vagy a szülő.
A vizsgálat során először az óvodai vélemény és a szülőkkel folytatott beszélgetés révén az eddigi fejlődésről kaphatnak képet. Megtudhatják, volt-e valami a gyermek életében, ami nagyobb mértékben befolyásolja fejlődését. A különleges tényezők nem önmagukban bírnak jelentőséggel, hanem azon keresztül, hogy a gyermek alkalmazkodását segítő mechanizmusok mennyire voltak elégségesek a kompenzációra.
Ezt követően a gyerekek fejlesztőpedagógus vezetésével egy csoportos vizsgálat következik. Ebből derülhet ki, hogy a társas helyzetben mennyire tudnak a gyerekek a közösségi normákhoz alkalmazkodni, hogyan teljesítenek.
Ezután a pszichológus vezette egyéni feladathelyzetben fejeződik be a vizsgálati sor, mely tovább árnyalja a gyermek érzelmi és értelmi érettségéről alkotott képet.
A fentiekből az is kiderülhet, hogy szükség van-e további szakvizsgálatokra (pl. logopédusra, fülészre, szemészre). Ha több területen találnak elakadást, akkor a gyermeket - a szülő hozzájárulásával - továbbküldhetik a 3.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, ahol kiegészítő vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik, és a beiskolázási döntés ennek alapján fogalmazódik meg.
A vizsgálat végén szakvéleményt adnak, melynek egyik célja az, hogy mind a szülő, az óvoda, mind a választott iskola igazgatóját segítsék a beiskolázási döntés meghozatalában.
Bukovicsné Nagy Judit
Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata
Forrás:
www.ovodatar.hu
az óvodák és a szülők oldala