Hozzászólás a magyar beszédtechnika szerepéről az idegen nyelv intonációjának tanulásában

2008. 06. 14. 00:00
Cimkék: tanfolyam, továbbképzés, oktatás, nevelés, kommunikáció, hallás, hallászavar, hallássérülés, felsőoktatás, beszédtechnika, beszéd,
A cikk értéke:

Kedves Illés Györgyi!

Elolvastam az interneten megjelent bevezető sorait és billentyűzetet
ragadtam. Először is bemutatkozom: H. Tóth Zsuzsának hívnak és
elsősorban angol-orosz szakon végzett (nyelv)tanár vagyok. Debrecenbe
jártam a Kossuth Lajos Tudományegyetemre, majd az ELTE-n angol
nyelvészetből PHD doktori szigorlatot tettem, fő szakterületem az angol
intonáció, elsősorban elméleti nyelvészeti megközelítésben. Vidéki
egyetemen tanítok, Pesten élek. Elsőre talán ennyi elég.

Azért keltette föl az érdeklődésemet a beszéd.hu oldal, mert oktató
munkámban minden nap azzal szembesülök, hogy a hallgatóim egy része
saját anyanyelvének hangjait tekintve is igen bizonytalan, rossz
hangképzéssel (és színtelen intonációval) éli mindennapjait.
Természetesen, nem várhatok tőlük művészi színvonalú beszédet, de azt
látom, hogy ahhoz, hogy egy-két nehezebb angol hangot (akár
magánhangzót, akár mássalhangzót) "helyre tegyenek", elsősorban a magyar
hangjaikban kellene kicsit "korrepetálnom" őket. Ehhez meg nem értek.
Angol hangképzési, ritmus, intonációs feladatokat, trükköket garmadával
ismerek, de a magyarban nem vagyok ennyire járatos. Montágh Imre
könyveit persze én is ismerem.

Az lenne kérésem és kérdésem, hogy van-e/vannak-e segédanyagok, képzések
egy képzeletbeli "Magyar beszéd alapjai permanensen frusztrált
angol/idegennyelv tanároknak" kurzushoz? Vagy lehetne valami ilyet
szervezni? Ha igen, lehetnék én az egyik jelentkező?

Üdvözlettel és nagyon tisztelve jobbító szándékát,

H. Tóth Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!

Nagy örömmel és érdeklődéssel olvastam sorait!

Valóban fontos kérdésre világított rá. Bár a két említett nyelv artikulációs bázisa nem egyezik meg, de meggyőződésem, hogy amíg az első nyelvünkön keresztül nem fejlesztjük hallási figyelmünket, addig a tanult, idegen nyelv artikulációs finomságait sem halljuk. Emellett, mint sok "apróság" mellett gyakran elmegyünk, pedig az erre irányuló fejlesztésnek már óvodás kortól fontos szerepe van.

A képzés kérdését nagyon jókor említi, mert vezetésemmel a Színház-és Filmművészeti Egyetem Beszéd tanszéke jövő februártól indít egy pedagógusoknak szóló, beszédtechnikával, kommunikációval foglalkozó akkreditált képzést, melyre évek óta égető szükség lenne. Itt a szakma jeles képviselői segítenek majd tanároknak, oktatóknak, óvodapedagógusoknak e témában.

Köszönöm hozzászólását, üdvözlettel:

Dr. Illés Györgyi, rovatvezető

Kedves Györgyi!


Köszönöm válaszát. Az angol és magyar artikulációs bázissal kapcsolatban 
teljesen egyetértek azzal, hogy eltérőek és azzal is, hogy a magyar 
alapnak kell stabilnak lennie. Igen ám, de a magyar alapok 
"bebetonozása" nem mindegy, hogy hogyan történik. Például, sikerül-e a 
szülőknek egy beszédhibát (vagy egy adott hibával járó további hibákat) 
logopédus szakemberrel időben kijavíttani. Óvodákban van rendszeres 
logopédiai ellenőrzés és egy Gósy Mária által készített teszt (ezt az én 
gyermekem megoldotta), de érdekelne, hogy van-e rendszeres szűrés az 
iskolai tanulmányok során is?

Továbbá egy idegennyelv kiejtését tanítóként, aki egy személyben 
kisgyerekes anya is, régóta figyelem a magyar gyerekeknek sugárzott és 
szinkronizált külföldi anyagok (filmek, rajzfilmek) szép, választékos 
magyart megcsúfóló beszédét (itt "beszéd" alatt nem az idegennyelvű 
jövevényszavakra gondolok, hanem magára a hangzó beszédre). Bizonyos 
mesecsatornák szinkronizált anyagai borzalmasak (minden hangzást adó 
részterület: artikuláció, ritmus, intonáció). Ezt a randa, nyávogós 
magyart csak "mesecsatorna" vagy "csatorna magyar"-nak hívom. Nem tudom, 
lehet-e szakembereknek (beszédtanároknak, logopédusoknak) olyan minimum 
szakmai "Hangzó Kódexet" megalkotni gyermekeink beszédfejlődésének 
védelmében, hogy a tévé csatornák szinkronizált anyagai valamiféle 
szövegérthetőségi szűrőn menjenek át. Ne legyen hörgés, kicsiket sokkoló 
hangeffektek, nyávogós, gonoszkodó károgás beszéd helyett? Az egyik 
csatorna egyik külföldi meséje például élvezetes művészi interpretáció 
helyett kislány alakjainak sunyi, sumákolós és roppant kényeskedő 
"dallamvilágot" adott és nekem az volt a véleményem, hogy a hangot adó 
színészek a szinkron stúdióban először látták a szövegüket, így mindenki 
egyformán gonoszkodónak hatott. Némelyik szinkronizált anyag minősége 
bosszantóan feledkezik meg a gyerekek életkori igényeiről, 
sajátosságairól. Egyszerűen katasztrófális. A történet eszmei 
mondanivalójáról már nem is teszek említést: keresztül-kasul egymással 
szúrtak ki a szereplők. Ezt pedig sok-sok kicsinek kell nézi az 
országban...Legfőképp ott, ahol a tévé az egyetlen szórakozási eszköz 
könyv helyett. De az olvasott mese szerepe már egy másik téma...

Úgy gondolom, hogy a februári képzésük esetleg jó alkalom lenne arra, 
hogy elindítson egy mozgalmat gyerekeink fülének, beszédének és 
(pszichés, lelki) életkori sajátosságainak a  védelmében, és esetleg 
össze lehetne gyűjteni azokat a 
szempontokat/könyveket/filmeket/rajzfilmeket is, amikre az óvodai és 
iskola pedagógusok felhívhatnák a szülők figyelmét. Gondolatokat és 
műveket, ajánlásokat, amik garantáltan nem ártanak és amiknek a 
felkutatására az agyonhajszolt szülőknek nem sok energiája marad. Úgy 
vélem, minden szülő eredendően a legjobbat akarja a gyerekének, aki 
szívesen partner ha a gyermeke fejlődéséről van szó. (Ön)tudatos, 
odafigyelő szülők nélkül jó oktatási rendszerünk sem lehet! Mert 
meggyőződésem, hogy a gyerekeknek mindenből a legjobb jár! Szülőként, 
mindenféle patetikus felhang nélkül, például, vágynék új magyar 
rajzfilmekre, rajzfilmsorozatokra (kiváló rajzfilmeseink voltak!) kiváló 
magyar színészek fantasztikus hangi tolmácsolásában a külföldi mesék 
mesecsatorna magyarja helyett!

Üdvözlettel,

H. Tóth Zsuzsa

VÁROM AZ OLVASÓK HOZZÁSZÓLÁSAIT!

[vissza a tetejére]
[vissza az előző oldalra]

Eddigi vélemények a cikkről:


1	Baracsy Gabi - 2009. 01. 09. 20:10
	Kedves H.Tóth Zsuzsa! Kedves Dr. Illés Györgyi! Baracsy Gabi vagyok, közel 18 év után hagytam ott az elektronikus médiát, logopédus, beszédtechnika tanári végzettségem van és teljes mértékben igazat adok a médiából dőlő rettenetes kommunikációval kapcsolatos gondolatokkal. Többek között a Gyermekmédia Egyesület azzal a nem titkolt céllal alakult 2008-ban, hogy az említett felvetést kiegészítve a magyar médiásokra valamilyen nyomást tudjunk gyakorlni. Nem csak a mesefilmek szinkronja borzalmas! Ha bekapcsoljuk a rádiót, a televíziót lassan már nem lehet hallani olyan szereplőt, aki tud magyarul beszélni. Szívesen veszünk részt bármilyen fórumon, amely megoldást keres erre a problémára.

(+) Véleményem a cikkről

Kapcsolódó könyv(ek)

	Hangfejlesztés és Beszédtechnika Thoroczkay Miklósné, Kőbányai Média és Kulturális KHT, 2003.
	Ismerkedem az órával - Hány óra van? Napraforgó Kiadó, 2006

Még több...

↓ hirdetés ↓