Figyelemfelhívó jelek

A tanulási zavar tünetei

A veszélyeztettség jelei óvodás korban:

• Mozgás
  • rossz mozgáskkordinációs készség
  • suta, ügyetlen nagymozgások
  • rajzolás, színezés, egyéb manuális tevékenységek hárítása
• Beszédzavar, beszédhiba
  • pöszeség
  • ragok helytelen használata (diszgrammatikus beszéd)
  • hosszabb szavak kimondásának nehezítettsége
  • gyenge szókincs
  • beszédmozgás ügyetlensége
• Érzékelés, észlelés
  • a látási észlelés fejletlensége (különböző formák megkülönböztetéséne, irányok felismerésének nehézsége ábrákon)
  • hallási észlelés fejletlensége (pl. beszédhabgok megkülönböztetésének nehézsége)
• Egyéb
  • ügyetlen eszközhasználat (ceruza, olló stb.)
  • a térbeli irányok felismerééánek nehézsége (jobb-bal oldal megkülönböztetésének problémája)
  • kialakulatlan kezesség (ha a gyermek mindkét kezét egyformán használja)
  • keresztezett oldaliság (pl. ha a jobb kéz dominanciája mellett a bal szem, vagy a bal láb a domináns)

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a megelőzés (prevenció) lenne a legfontosabb.
Ha a szülő vagy az óvónő felfedezi gyermekén a veszélyeztetettség jeleit, vagy a már iskolába járó gyermeknek tanulási problémái vannak, feltétlenül forduljon szakemberhez: logopédushoz, fejlesztő pedagógushoz, hogy a gyermek a megfelelő segítséget megkaphassa!

A tanulási zavar tünetei között a legjellemzőbbek

• az egyensúly-érzékelés zavara, a bizonytalan testséma, a mozgás összerendezetlensége, ügyetlensége
• a téri orientáció zavara.

A tünetek jelentkezhetnek akár a:

• balról jobbra való írásban,
• az iránytartásban,
• sorvezetésben,
• betűk, számok, műveletek felcserélésében,
• a nagy- és finommozgás koordinációjának problémájában,
• percepciós zavarként társul a motoros deficitekhez az alak-felismerési zavarban,
• a térbeli relációk helyes felismerésének nehézségében,
• hallási figyelem fejletlensége, hanganalizálás gyengeségében,
• sorbarendezési problémákban

A tünetek mögött az idegrendszeri feldolgozásnak a szokásostól eltérő módja, elmaradottsága állhat.
A tanulási zavar előjelei már óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már akkor felfigyel rá a környezet, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges egyik igen fontos képesség, a szenzomotoros funkciók szenzitív periódusa. Az egyes képességterületek szenzitív periódusuk alatt fejlődnek a legnagyobb mértékben, és ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban.

Az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz különböző képességek és készségek együttműködése szükséges.
Megfelelő fejlesztéssel korrigálható a probléma, és nem kell a gyereknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie.

Forrás:
Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2004.
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarokról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004.