A hadarás meghatározása

A hadarás a beszéd azon súlyos zavara, amelynek alaptünete a kórosan felgyorsult beszédtempó, s a folyamatos beszéd hangzási tisztaságát is befolyásolja. A hangzók elhagyása mellett észrevehetők a hangátvetések, felcserélések, de ezek mindig más-más formában jelentkeznek.

Jellemzője

• a rendkívüli gyorsaság,
• a hangok, a szótagok kihagyása,
• a pontatlan hangképzés,
• a monotónia,
• a szegényes szókincs,
• az összemélyiség sajátos "elváltozása"

Okai

• multikauzális (több okból eredő) beszédzavar
• öröklött, genetikailag meghatározott, mely lehet:
  • specifikus
    • beszédzavar és az amuzikalitás együttes jellemzi
  • nem specifikus
    • veleszületett beszédgyengeség tünetegyüttese jellemzi
• társulhat:
  • veleszületett diszpraxiával
  • hallási diszkrimináció, a lateralitás, a zenei képesség eltéréseivel

A hadarás fajtái

• motoros típus (a figyelem hiánya kinesztetikus és szomatomotoros megnyilvánulásokban jelentkezik)
• receptív vagy szenzoros típus (esetében a hallási ingerek feldolgozását nehezítheti a figyelemkoncentráció problémája)

Beszédtünetekre alapozó felosztás

• tachylaliás típus:
  • jellemzi a fokozott beszédtempó
  • ritmusérzék hiánya
• parafráziás típus:
  • nyelvi formuláció zavara jellemzi(szótag- és szóismétlés, szavak felcserélése, a mondatok diszgrammatikus szétesése)
• hadaró-dadogók esetében a terápia tervezésénél feltétlenül el kell dönteni, hogy melyik beszédzavar a domináló, mivel ez a kezelési módszer megválasztását meghatározza.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.