Gyógypedagógus-képzés: az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara

A Kar 1999. december 31-ig önálló főiskolaként működött, és ez volt az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amelyben gyógypedagógusokat képeztek. A jogelőd Főiskolát 1900-ban alapították. 1906-tól Gyógypedagógiai Tanítóképző, 1922-től Gyógypedagógiai Tanárképző, majd 1928-tól Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola elnevezéssel működött. Ebben az évben az intézmény a képzési időt az érettségit követően négy évre emelte, és 1932-től már főiskolai diplomát adott ki.

A gyógypedagógusképzés tartalma, szervezete és a szakok meghatározása a közoktatás, a szociális- és egészségügy változásaihoz, valamint a tudomány fejlődéséhez alkalmazkodva többször átalakult.

A Kar jelenleg hét szakon (ezeken belül tanári és terapeuta szakágakon) a gyógypedagógia valamennyi szakterületére képez szakembereket, főiskolai szintű nyolc féléves (240 kredit) alapképzésben, nappali és esti tagozatos képzési formákban: Hallássérültek pedagógiája; Látássérültek pedagógiája; Logopédia; Pszichopedagógia; Szomatopedagógia; Értelmileg akadályozottak pedagógiája; Tanulásban akadályozottak pedagógiája. Egyes szakokat a Kar székhelyen kívüli képzésben is meghirdet, pl. Miskolcon.

Az alapképzések mellett további akkreditált szakirányú továbbképzési szakokon folyik képzés. Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógusok képzése; Fogyatékos gyermekek együttnevelési (integrációs) pedagógiája; Rehabilitációs foglalkoztató terapeuta képzés; Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns képzés; Rehabilitációs úszásoktatás; Hallássérült gyermekek korai fejlesztése; Zeneterapeuták képzése.

Megalapították és megindították a tíz féléves (300 kredit) egyetemi szintű gyógypedagógia szakot, amely a korábban diplomát szerzett gyógypedagógusok számára esti kiegészítő alapképzésben is elvégezhető.

A többciklusú képzés rendszerében a gyógypedagógia mesterszakot akkreditációja után terapeuta és társadalmi integrációs szakirányokon lehet fölvenni, a gyógypedagógus tanár ill. a gyógypedagógia tanár képzés az ELTE tanári mesterszakon belül fog megvalósulni.

A Kar a gyógypedagógiai kutatások egyik legjelentősebb regionális központja, oktató-kutató munkatársai évente száznál több tudományos közlést publikálnak a gyógypedagógia és a határtudományok pl. közgazdaságtan, szociológia, pszichológia stb. valamint egyes természettudományok pl. antropometria területén.

A Kar Tudományos Tanácsa a kutatás-fejlesztés öt fő irányát határozta meg:

a) Felsőoktatáshoz kapcsolódó kutatások,
b) Tudományelméleti kutatások,
c) A társadalmi integráció problematikája,
d) A veszélyeztetett helyzetű emberek, közösségek, rétegek szociális nehézségeinek kutatása,
e) Speciális szakterületi és módszertan kutatások

A kutatási eredmények rendszeresen bemutatásra kerülnek hazai és külföldi tudományos konferenciákon, többek közt a Magyar Tudományos Akadémia éves Neveléstudományi Konferenciáján, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete éves szakmai konferenciáján és a Kar önálló rendezvényeként a Tudomány Napja alkalmából szervezett konferencián. 4-5 évenként kerül sor a Karon készült publikációk bibliográfiájának kiadására. A Kar Tudományos Tanácsa 2002-ben Kutatásetikai Alapelveket dolgozott ki a gyógypedagógia területén és a fogyatékos emberek körében tevékenykedő kutatók számára.

A Kar gyakorló intézményeinek tanárai is foglalkoznak fejlesztő kutatásokkal, pl. terápiás programok tervezésével, diagnosztikai eljárások kidolgozásával, speciális tanterv- és taneszköz fejlesztéssel. A Kar törekszik nemzetközi kutatási együttműködések megvalósítására. A korábbi években jó kapcsolatot épített ki európai országok gyógypedagógiai és szociális szakterületi felsőoktatási intézményeivel. A továbblépés célterületei az összehasonlító gyógypedagógiai kutatások, valamint az Európai Unió kutatási-fejlesztési keretprogramjában való részvétel.

Bővebb információ: 
http://www.barczi.hu honlapon található.

Forrás:
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sgc/0/33768/1