Az értelmi fogyatékosság és a beszédbeli érintettség összefüggései

Meghatározás, okok

A beszédzavar nemcsak együttjárója és elmélyítője az értelmi fogyatékosságnak, hanem következménye is. A felmérések azt mutatják, hogy az értelmi fogyatékosok között lényegesen több a beszédhibás, mint az épértelműek között.

• Az életkor a beszédhiba gyakoriságát ugyanúgy befolyásolja, mint az épértelműeknél. Az életkor előrehaladtával csökkenő tendencia jellemző.
• Ugyanazok a beszédhibafajták figyelhetők meg, de gyakoriak a halmozott beszédhibák.

Az értelmi fogyatékosok beszédzavarainak okai

• A központi idegrendszer funkcióinak fejlődési zavara:
  • figyelem,
  • emlékezet,
  • analízis-szintézis terén
• Hallási diszkrimináció fejletlensége (pl. zöngés-zöngétlen megkülönböztetése)
• Perifériás beszédszervek veleszületett organikus ( ajak/és vagy szájpadhasadék, gótikus szájpad)és funkcionális rendellenességei
• Motoros fejletlenség s és koordinációs zavarok
• Nevelő környezet inadekvát és elégtelen hatásai (pl. túl védő környezet, nincs elvárása a szülőknek)
• Leggyakrabban a pöszeség fordul elő, majd a dadogás, hadarás, orrhangzósság.
  • Pöszeség okai:
    • nem elég jó motoros koordináció
    • nem megfelelően fejlett hallási diszkrimináció
  • Dadogás oka:
    • nagyobb görcskészség
    • szorongó személyiség
    • az életkori dadogás könnyen valódi dadogásba fordul
  • Hadarás okai:
    • fokozott beszédtempó, mely az érthetőség kárára válik
    • nem megfelelő beszédtagolás - nem ott tart szüneteket, ahol kellene
  • Orrhangzós beszéd oka:
    • hasadék,
    • izomtónus gyengeség
    • beidegzési zavar (Mérei Vera nyomán)

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.