2007. 08. 24. 00:00
Cimkék: szülők, olvasás, iskola, iskoláskor, gyermek, diszlexia, olvasászavar ,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Amikor a kicsik elérik az iskoláskort, már kaphatóak a nagyobb lélegzetvételű meseregényekre is. Az a fontos, hogy a szülő még ne vonuljon ki a gyerek olvasásából.
Az a legjobb, amikor úgy tud a szülő felolvasni gyerekének, hogy maga is élvezi. Akkor a szereplők megelevenednek, a lelkesedés egyik fél részéről sem hagy alább. A gyerek úgy fog rászokni az önálló olvasásra, hogy megtapasztalja élményszerűségét.
- Az elsősök már belenőttek a meseregény korszakba - mondja Kovács Eszter, a Pozsony Pagony gyerekkönyv- és játékbolt tulajdonosa. - Ezeket a szülőnek is jó felolvasnia, és a gyerek is szívesen hallgatja. Izgul a folytatás miatt, aztán eljön az idő, amikor már nem bírja kivárni, hogy felolvassák neki, hanem maga vág bele.
Amiket először vesz kézbe egyedül a kicsi, az főleg olyan, amit jól ismer még óvodás korából, a felolvasásokból. Ilyen például Marék Veronika Boribon sorozata, vagy a Kippkopp mesék. Bár már rég kinőtt belőle a kisiskolás, mégis bújja, mert sikerélményt okoz neki, hogy el tudja olvasni az ismert sorokat.
Vannak a direkt olvasni tanító sorozatok: az Olvasólétra vagy az Aranyfa. Ezek az angolszász módszert követve, sok képpel illusztrált történetekkel indítanak, és a vége felé már egyre több szöveg lesz bennük.
A cikk folytatása az alábbi linkre kattintva olvasható:
http://www.nol.hu/cikk/461153/
Forrás:
Népszabadság Online
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Szarvasné Tóth Bernadett, C+S Bt., 2006 |
|
Bencze Erzsébet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009 |