Diszpraxia, apraxia

A praxia képessége a saját test és környezet kölcsönhatásában tanulási folyamat eredményeként alakul ki.
Ennek a kölcsönhatásnak a zavara diszpraxiában illetve apraxiában jelentkezhet.

A diszpraxia fogalma

A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányos mozgások, gesztusok tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének (enyhébb fokú) zavara. Súlyosabb megjelenési formája az apraxia.

A fejlődési diszpraxia

(Ayres szerint) a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása. Ép mozgásrendszere ellenére diszpraxia esetén a gyermek (vagy felnőtt) mozgásrepertoárja szűk, gyakran éri kisebb-nagyobb baleset, mozgásos játéka, tevékenysége fantáziátlan, testsémája fejletlen, viselkedése önállótlan.

A diszpraxia gyakran jár együtt ujjagnóziával, diszgráfiával, diszkalkuliával, iskolai teljesítményzavarok és viselkedészavarok forrása.

Formái

Változatosak, az egyes testrészek (arc-, kéz-, nyelvi) és tevékenységek (öltözködés, téri tájékozódás) zavaraiban nyilvánulhat meg, az egyén számára a mindennapi élethelyzetekben fokozott feszültséget okoz.

Típusai

Ideomotoros diszpraxia

"Ügyetlengyermek-szindróma": az anticipált mozgások kiválasztásának, szekvenciális elrendezésének zavara (csúnya, torz írás, vágás, helytelen eszközhasználat)

Ideátoros diszpraxia

Komplex cselekvéssorok (háztartási gépek kezelése, mosakodás) végrehajtásának nehézsége.

Terápiája

• a mozgás és testsémafejlesztés,
• Ayres módszer,
• támasznyújtás a mindennapi tevékenységben.

Az apraxia fogalma

• a célszerű mozgásra
• a gesztusok kivitelezésére
• az eszközök adekvát használatára
• a tanult automatikus mozgásegyüttesek sima, gördülékeny kivitelezésére való képtelenség.

A mozgásos tapasztalatok felhasználásának hiánya, elvesztése.

Apraxiáról csak akkor beszélhetünk, ha:

• a mozgáskoordinációban résztvevő pályák épek,
• parézis
• koordinációzavar áll fenn
• a beteg tudata tiszta
• a feladatot megérti
• optikus agnózia
• szenzoros afázia kizárható.

Általános jellemzője

A célmozgások elsősorban teszthelyzetben zavartak, automatikusan megtartottak lehetnek.

Célszerű vagy célmozgásról akkor beszélünk, ha az akaratlagosan végrehajtott mozgással valamilyen tervezett feladatot valósít meg az egyén.

Ezek begyakorlása folyamán

• taktilis,
• kinesztéziás,
• optikus,
• akusztikus,
• vesztibuláris emléknyomok kiépülésének is szerepe van az egységes mozgásaktus kialakításában.

Az apraxia az élet során így megszerzett mozgási emlékanyag felhasználásának képtelensége. A károsodás mindkét típusnál a bal hátsó parietális lebenyben található.

A mozgás megvalósításában két fő összetevő ismeretes:

• a mozgás megtervezése
• a mozgás kivitelezése

Az ideomotoros apraxia

Jellemző rá az egyszerű mozgáselemek, gesztusok végrehajtására való képtelenség, ugyanakkor az összetett mozgások tervezése megtartott. (pl. a mosolygás kivitelezése nem sikeres).

Az ideátoros apraxia

Jelenlétére utal, ha az egyszerű mozgások kivitelezése nem károsodik, de a mozgástervezés, a mozgásprogram kivitelezése igen. A több tárggyal végzett összetett cselekvések kivitelezésében mutatkoznak súlyos zavarok.

Konstruktív apraxia

Esetén az egydimenziós elemből kétdimenziósat nem tud alkotni. A "puzzle" kirakását nem tudja megoldani. (Ezekben az esetekben a bal és jobboldali hátsó parieális lebeny károsodása egyaránt előfordulhat.)

A beszéd fejlődési apraxiája

A következőkkel lehet jellemezni:

• a nyelv, a száj, az ajkak akaratlagos mozgásos ellenőrzése gyenge
• a nyelv finommotoros mozgása célfeladatoknál gyenge
• az akaratlagos szájtéri mozgások egymásutániságában ügyetlenebbek
• a hallásérzékelés az egymás utáni feladatokban pontatlan
• a diadochokinetikus mozgásos feladatokban gyengébben teljesítenek
• az egyes beszédelemek (hangok, szótagok) változtatása a beszédfolyamatban lassú
• a beszéd prozódiai elemeinek alkalmazása hiányos.

Forrás:
Pedagógiai lexikon, főszerk.: Báthory Zoltán, Falus Iván, Keraban, Budapest 1997.
www.freeweb.hu/zenit/dyslexia/dysgraphia.htm
http://www.mimi.hu/betegseg/apraxia.html