2009. 11. 24. 00:00
Cimkék: dadogás, beszédtempó, beszédtechnika, beszédritmus, beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A dadogó gyermek beszédében a légzés, a hangadás és az artikuláció együttműködése felborul a fellépő görcsök miatt. A beszédszervek izomzatában görcsök jelentkeznek. Ezek lehetnek klónusosak, amikor a gyermek a szavak első hangzóját vagy első szótagját, esetleg az egész szót ismétli. A görcsök lehetnek tónusosak, amikor a csemete nem tudja elkezdeni a beszédet, ezért a szó első hangzóját nyújtja meg. Leggyakrabban e két görcsforma kombinációja fordul elő.
Feltűnőek a légzésfolyamat elváltozásai: a mellkasi és a hasi légzés nincs szinkronban, ezért a dadogó levegőpazarlással beszél. Beszéd közben a gégében hirtelen zárlat keletkezik, ez megszakítja a légzésfolyamatot, rekeszizomgörcs, bordafeszülés, felső törzs előredőlése jelentkezik.
A magánhangzók ejtése lerövidül, de a mássalhangzók képzési ideje hosszabbodik, főleg a zárhangoké. A beszédtempó általában gyorsabb, főleg a nagyobb szótagszámú szavaknál. A beszéd gyakran monotonná válik. Sűrűn fordulnak elő a beszédben sztereotip szavak, szótagok, melyek a megakadásokat palástolják.
A beszédet kóros együttmozgások kísérhetik, melyek a mimikai izmokra, nyakra, törzsre, végtagokra terjedhetnek ki.
Specifikus személyiségjegyek megfigyelhetőek, pl. befelé fordulás, szorongás, esetleg kényszeresség. A dadogók között előfordul átlagon felüli intellektus, de az értelmi sérülteknél is több dadogó található, így nincs egyértelmű összefüggés e beszédzavar és az intelligencia között.
A hadarás szintén a folyamatos beszéd zavarát jelenti, de a beszédet nem szakítják meg görcsök. A hadaró beszéde a hallgató számára gyorsnak, érthetetlennek tűnik. Valójában azonban nem gyorsabb, hanem ritmustalan, meg-megiramodó, szaggatott beszéd figyelhető meg. Az artikuláció elmosódott, pontatlan, bizonyos hangokat csak félig képez, esetleg más hanggal helyettesíti, vagy torzítva ejti. Ezek a hibák nem következetesek: néha jól ejti a hangokat, néha nem. Megfigyelhetőek a beszédben hang- és szótagkihagyások - bizonyos hangok, szótagok (főleg hosszabb szavaknál) eltűnnek a beszédből.
A hadaró beszédében is eltérés figyelhető meg a légzésfolyamatban. A légzés szabálytalan, kapkodó jellegű. A beszédritmus szabálytalan, egyenetlen. A beszéddallam egyhangú, ismétlődő, ezért a monotónia itt is jellemző tünet.
A szókincs gyakran gyér, szegényes. Megnevezési- és mondatalkotási zavarok társulhatnak a problémához. A gondolatok rohanása, a lényeg megragadásának nehézsége, a figyelmi- és emlékezeti gondok gátolják a mondatok logikus felépítését. Ez vezet a hadaróknál zavart mondatokhoz.
A hadaró gyorsan szeretné kifejezni magát, de nincs meg ehhez a megfelelő beszédmozgásos ügyessége, ezért válik beszéde érthetetlenné.
Sokszor figyelhető meg eltérés a nagyobb mozgásokban is. Váratlan, gyors mozdulatok, emellett rossz zenei képesség, akusztikus figyelmetlenség jelentkezhet.
Sok szakember beszél ún. hadaró személyiségről. Barátságos, megértő, nyitott, érzékeny, ugyanakkor nyugtalan, ingerlékeny, kapkodó, szétszórt, szórakozott, felületes vonásokkal jellemezhetjük őket. A hadarás igen gyakran figyelhető meg kiemelkedően magas értelmi képességű személyeknél, akik később inkább a kevés szóbeli megnyilvánulást igénylő szakmák terén boldogulnak jól, pl. matematika, fizika, kémia, informatika.
Alapvető különbségek:
A hadaró nincs tudatában beszédzavarának. Gyakran csak a környezet visszajelzéseiből, visszakérdezéseiből („Mit mondtál?") ébred rá. A dadogó azonban nagyon is tudatában van beszédzavarának, ez súlyosabb esetben beszédfélelmet is kiválthat nála.
A hadaró számára előnyös, ha a figyelmét a beszédére irányítja, ekkor beszédhibája csökken.
A dadogóknál a beszédre irányuló figyelem fokozza a megakadásokat.
A hadaró idegenek előtt jobban beszél, a dadogó azonban sokkal rosszabbul.
A hadarás esetén a spontán beszédmegnyilvánulásoknál rosszabb a beszéd, a dadogóknál jobb.
A hadaró számára könnyebb rövid, meghatározott feleleteket adni, ez a dadogók számára sokkal
A hadaró beszédét javítja az ismételtetés, a dadogóknál nem javítja, sőt ronthatja is.
A hadarás terápiájánál elsődleges cél a figyelem ráirányítása az artikulációra, míg a dadogóknál inkább a figyelem elterelése a feladat.
Kiss Andrea
Forrás:
Kiss Andrea, Baba Patika 2008. június
Kapcsolódó könyv(ek)
| Mérei Vera - Vinczéné Bíró Etelka, Tankönyvkiadó, Bp, 1986 | |
|
Kiss Andrea, Logopédiai és Rehabilitációs Szolgáltató Bt., 2006 |
Kapcsolódó játék(ok)
|
Agytorna Kiadó, |
|