A dadogás meghatározása

• beszéd összerendezettségének görcsös (spasztikus) zavara,
• légzés-, hang-, és beszédgátlás,
• beszédritmus és ütem felbomlása,
• beszéd görcsös szaggatottsága jellemzi,
• alkati alapokon nyugszik,
• gyakran kapcsolódik más beszédhibához,
• multifaktoriális történéssorozat és pszichoszomatikus tünetegyüttes.

A dadogásban, mint összetett beszédkórképben a személyiség, a környezet és a tünetek oly módon "szintetizálódnak", hogy patológiai szempontból egymást "erősítik".
A dadogás fajtái (élettani, hadarással párosuló, dizartriás, diszfatikus, hisztériás és traumás) részben tüneti, részben patogenetikai, részben prognosztikai szempontból különülnek el egymástól.

Okai

• Szomatogén elméletek
  • A dadogás organikus hátterű, a centrális vagy perifériás idegrendszer öröklött illetve szerzett neurológiai vagy biokémiai rendellenességeinek következménye
    • örökletesség
    • lateralis dominancia zavara
    • veleszületett beszédgyengeség
    • vegetatív labilitás: gyakori ok lehet a nagyagyféltekék hiányos irányító szerepe a vegetatív idegrendszer funkcionális egyensúlyának szabályozásában, s ez a labilis idegrendszer megfelelő talaja a dadogás kialakulásának
    • dadogásra való hajlam öröklődése (konstitúció)
    • kora gyermekkori agysérülés
    • fertőző és egyéb megbetegedések következtében felléphet
• Pszichogén elméletek
  • Pszichoneurotikus állapotokkal, emocionális alkalmazkodási zavarokkal, rendellenes magatartással hozzák összefüggésbe a dadogást.
    • neurózis (szekunder neurózis)
      • a környezet beavatkozása a gyermek beszédébe, motoros fejlődésébe
      • önérvényesítésben való frusztrálás
      • túlzott követelmények állítása
      • beszéddel szemben gátlás
      • konfliktus a gyermekben
      • megkapaszkodási igény frusztrációja
      • anya-gyermek kapcsolat zavara
    • bizonytalan szülői háttér (bizonytalan "én" fejlődés)
    • ijedtségélmény, mint kiváltó tényező
    • anya-gyermek kapcsolat korai zavara
    • beszéd és a nyelv megtanulásának zavara
• Pszichoszomatikus elméletek
  • Összekapcsolják a szomatikus és pszichikus tényezőket
    • megkésett myelinizáció és kedvezőtlen környezeti hatás
    • veleszületett hajlam és minimális agysérüléshez kapcsolódó kedvezőtlen környezeti hatás
    • gátláskör elmélet (Fernau - Horn):
    • a dadogás létrejöttének mechanizmusát reakcióláncként képzeli el:
      • kóros fiziológiás folyamatokhoz - figyelem, ijedtség - légzés megakadás - hangszalagműködés leállása (hangadás gátlása) - első hang ismételgetése - beszédnehézség - beszédfélelem
    • progresszív dadogás:
      • mélyül a beszédzavar tudatossága, mely újabb szomatikus és beszédtünetek jelennek meg, mely szorongást okoz, s ez a beszédben való megakadást eredményezi
• Egyéb magyarázatok
  • A formatio reticularis mechanizmusának sérülése: torzulhat az agykéregbe jutó ingerfolyamat
  • utánzás hatása: csak megfelelő neuropátiás talajon, hajlamosító tényezők mellett van szerepe
  • gondolkodás és beszéd inkoordináció: szegényes szókincs, lassú gondolkodás, beszédbeli nehézségek, feszültség, görcskészség

A dadogás fajtái

• Élettani, nem folyamatos beszéd jellemzője, hogy:
  • nincs beszédfélelem
  • a beszédmozgások gyakorlatlan volta
  • szókincs szegénysége
    • A valódi dadogástól a következőkben különbözik:
      • a mondatokban való beszédfejlődési szakaszban jelentkezik
      • klónusos ismétlés jellemzi
      • időnként fellépő tono-klónusos, de ez még nem rögzült
      • nem tudatosult még a beszédhiba (fokozatosan megszűnik)
      • a görcsök a gége és a hangszalagokra nem terjednek ki
      • légzési rendellenesség alig van, nincs inspirációs kezdés
      • együttmozgások nagyon ritkán, (esetleg szemhunyorgatás)
      • nem örökletes, hajlamosító tényező nem játszik szerepet
• Hadarásos dadogás
  • A hadarás és a dadogás között genetikai összefüggés tételezhető fel
• Dysarthriás dadogás
  • Hátterében organikus agyi laesio áll
    • Pl. szülési sérülés
    • RH inkompetencia
    • Enkcephalitis
    • Koponyatrauma következményeként alakul ki
    • Tünetei:
    • hang-, szótag-, szóismétlés
    • spasztikus tünetek
    • embolofráziák
• Dysphatikus dadogás
  • ritkán fordul elő
  • centrális eredetű organikus beszédzavar, amely afáziával együtt lép fel
  • okai:
    • közlekedési baleset vagy egyéb eredetű trauma
    • epilepszia stb.
• Hisztériás dadogás
  • szótagok, szavak, vagy egész szósorok ismétlése jellemzi
  • tónusok és klónusok nem jelentkeznek
• Sokkok, nagy traumák hatására kialakuló dadogás
  • jellemzi:
    • prolongált elnémulás
    • szó elején vagy végén a vokálisok elnyújtása
    • beszéd közben zokogásszerű hang
    • egyszeri vagy ismétlődő sokkhatásra alakulnak ki
    • hirtelen jelentkeznek

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.