2006. 09. 11. 00:00
Cimkék: diszlexia, olvasászavar , készségek, képességek, terápia,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A részképesség zavarok kutatásával, enyhítésével foglalkozó szakemberek már régóta tudják, hogy a diszlexiának sokféle oka lehet. A szakpedagógusok a kisdiákokkal karöltve gyakran heroikus küzdelmet folytatnak, hogy találjanak egy megfelelő alternatív módszert az olvasási készség elsajátítására.
A múlt évtizedben egyre több kutató orvos kezdett foglalkozni a probléma feltárásával, ill. azzal a kérdéssel, hogy bizonyos szakterületek képviselői /fül-orr-gégészek, neurológusok, pszichiáterek, szemészek, immunológusok, genetikusok, táplálkozás-tudományi szakemberek/ tudnak-e segíteni a nehézségek enyhítésében?
Ezen viszonylag rövid időszak tudományos publikációit áttekintve megállapíthatjuk, hogy igen, méghozzá több támadásponton egyszerre is, amelyek együtt a szakoktatók speciális reedukációs programjaival hatványozottan növelhetik a diszlexiás páciensek esélyeit arra, hogy igen jó eredménnyel elsajátítsák az olvasási, írási, helyesírási képességet.
Előzmények
1980-ban Olíve Meares új-zélandi tanárnő írta le elsőként a tüneteket: olvasáskor a szöveg valamilyen módon és fokban eltorzul, az eltorzulás színes előtétlapokkal csökkenthető.
Helen Irlen kaliforniai pszichológusnő Olíve Meares első kísérletei alapján megkezdte a tudományos klinikai vizsgálatokat. Később ez a tünet együttes MEARES-IRLEN szindróma néven vonult be a szakirodalomba. 1989-ben Arnold Wilkins a University of Essex professzora és munkacsoportja megkezdték az első vizsgálatukat a saját tervezésű vizsgálóműszerükkel, az Intuitive Colorimeterrel, amellyel meghatározták azt a szűrőlencsét, amely a legjobban elősegíti az olvasást. Ők már szemüveglencsét alkalmaztak. 1999-ben David Harris az Ultralase, The Chester Clinic professzora publikálta sikeres kettősvak vizsgálatát a saját felfedezésű ChromaGen szűrőrendszer diszlexiát enyhítő hatásá ra vonatkozólag. A későbbiekben még többféle szűrőrendszert is forgalomba hoztak, de klinikailag megalapozott vizsgálati eredmények eddig csak ezen két módszer alkalmazása során születtek. A klinikai összehasonlító vizsgálatok alapján a ChromaGen rendszerrel szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint az Intuitive Colorimeteres módszerrel.
Páciensek és módszer
A pácienseknek nem lehet nem korrigálható refrakciós, ortoptikai ill. más egyéb szemészeti problémájuk, amely az olvasást önmagában is gátolná.
A vizsgálatokat a ChromaGen haploszkópikus (a két szemet külön-külön és együttesen is vizsgáljuk) lencserendszerrel, (16db, 8 speciális szűrőkarakterisztikájú lencse, minden típusból 2db), megadott protokoll alapján végezzük. A vizsgálathoz Prof. Arnold Wilkins” Rate of Reading” tesztjének magyar nyelvre adaptált változatát, míg az olvasási készség változásának a mérésére Prof. Chaaban Zeidan „Academic Skills Disorders Appraisal Test”-jének magyar nyelvre adaptált változatát alkalmazzuk, amelyet az angol forgalmazó (Cantor&Nissel) validált.
A diszlexia korrekciót minden esetben teljes körű szemészeti vizsgálat előzi meg. Minden szemészeti problémát kizárunk, ill. orvosolunk. Meghatározzuk a domináns szemet.
A vizsgálatot (a megfelelő szűrők kiválasztása) átlagos megvilágításnál a „Rate of Reading” teszt segítségével végezzük. Először a „nem domináns” szem elé választjuk ki a megfelelő szűrőt oly módon, hogy a páciens mindkét szemével az olvasandó szövegre néz. A feladat az, hogy válassza ki azt a szűrőt, amely leginkább” megnyugtatja” a szemét, amellyel a legkényelmesebb és leggördülékenyebb az olvasás. Ezután a kiválasztott szűrőt a „nem domináns” szem előtt tartva mindkét szem nyitva tartása mellett, meghatározzuk a „domináns” szem elé a megfelelő szűrőt. (Gyakran a két szűr! 7; nem egyforma karakterisztikájú). A szűrők kiválasztása után kerül sor a hatékonyság lemérésére a fent említett teszt segítségével. Rövid pihenő után a páciens szakoktató segítségével és felügyelete mellett teljesíti a tesztet szűrő nélkül, majd újabb pihenő után megismétli a szűrőlencséket a szeme előtt tartva. A kontroll vizsgálatokat a protokoll szerint, a viselés elkezdésétől számítva egy ill. három hónap múlva végezzük el.
Eredmények
Olvasásban:
Írásban:
Matematikában:
Viselkedésben:
Egyéb:
- o obban felfigyel a tárgyak formájára, elrendezésére;
- o a tárgyakat nem összevisszaságban, hanem rendezetten látja (pl. boltok polcai, kirakatai);
- o zavarja otthonában a rendetlenség;
- o zavarja a por, az apró szemét.
Megbeszélés:
A diszlexia egyik leggyakoribb oka a látórendszer (érző, mozgató) bizonyos területeinek a „túlingerlődése, ill. túlingerlékenysége. A túlingerlődés leginkább a látórendszer ú.n. magnocelluláris részében alakul ki, azaz a magnocelluláris neuronok rendellenes működéséről van szó. A nervus opticustól kezdve a látópályán kétféle neuronrendszer fut végig. A magnocelluláris ill. a parvocelluláris rendszer. A magnocelluláris neuronok 1ox nagyobb idegsejtek, mint a parvocelluláris neuronok. A parvocelluláris neuronok szállítják a lassú, magas kontrasztú információkat (színek, részletek, állóképek), míg a magnocellu láris neuronok a gyors, alacsony kontrasztú információkat (mozgásérzékelés, mélységlátás, a tárgyak helyzetének a felismerése). Összefoglalva, a parvocelluláris rendszer érzékeli, hogy MIT, míg a magnocelluláris rendszer, hogy HOL látjuk az adott tárgyat. Az olvasási képesség kialakulásának alapfeltétele, hogy a két rendszer szinkronban működjön. Az olvasási nehézség feltételezett egyik leggyakoribb oka, hogy a magmocelluláris neuronok fejletlenebbek a kelleténél, és ezért az ingerület-vezetési képességük nem kielégítő, azaz nem képesek az impulzusokat olyan tempóban továbbítani, mint amilyen tempóban azok érkeznek, így az adott idegsejten kialakul az excitáció (túlingerlődés).
A ChromaGen szűrők jótékony hatása abban áll, hogy lelassítják az információ haladását a látópályában, olyan mértékben, hogy a magnocelluláris rendszer képes legyen megfelelő tempóban továbbítani az impulzusokat. A filter RESZINKRONIZÁLJA, SZELEKTÍVEN MEGVÁLTOZTATJA az információ haladásának a sebességét a látópályában azáltal, hogy megváltoztatja a szembe jutó fény spektrális összetételét, amely egy megváltozott ingert jelent. Valószínű, hogy ezt a megváltozott ingert az adott esetben fejletlenebb idegrendszer könnyebben feldolgozza.
Következtetés:
A lencse használatával folyamatosan csökken a hibásan olvasott szavak száma. Ez megfigyelhető a speciális oktatásban nem részesült, de különösen a speciális oktatásban részesült páciensek esetében. Több betűt, akár szót látnak be egyszerre, mint a szemüveg használata nélkül, emiatt gyorsabban, többet tudnak olvasni, és kevesebb hibát ejtenek. Leggyakrabban a betűkihagyás, a toldalékok fölcserélése típushibák csökkennek. A szemüveg és a reedukáció együttes alkalmazása még hatékonyabban segít a részképesség zavarokkal küzdők olvasásának korrigálásában. Különösen észrevehető a javul&aacu te;s az első lencse nélküli, illetve az egy hónapi szemüveg viselését követő olvasáskor, valamint az első lencsével, illetve az egy hónapi szemüveg viselését követően. A változás ezekben az esetekben szignifikáns.
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Dr. Klaniczay Sára, Logopédiai kiadó, |
|
Kiss Andrea - Bodor Réka, Logopédiai és Rehabilitációs Szolgáltató Bt., 2009 |