Az egészséges beszéd fejlődésének menete

A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki.

A hangadás már a születéskor kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki.
A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetet is hanggal fejezi ki.

6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a gyermek sorban próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli.

A 3. hónaptól megjelenik a gagyogás, mely során olyan hangokat is hallat a gyermek, amelyeket az adott nyelvben később nem is fog használni.
A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása bármi miatt, pl. félelem miatt megszakad, a beszédfejlődés késhet.

A 6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében. Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.

A beszéd megértése az első szavak kimondását már megelőzi. Megérti a gyermek a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót (pl. ma-maci, bo-bohóc,stb.), majd a szótagok ismétlésére kerül sor.

Az első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Ezek könnyen képezhető szavak, amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők. Megfigyelhető, hogy a gyermek beszédfejlődése az értelem fejlődésével sokszor nem esik egybe. Sok esetben 1-2 évet is késhet a gyermekek beszédének indulása.

A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb.

A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtése természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut.

A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a hallássérülés, elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek, szájpadhasadék, idegrendszeri fejlődési zavar.

A szülő számára figyelmeztetést jelenthet a szopási-nyelési probléma, a gagyogás elmaradása, késése vagy elégtelensége. Ilyen esetekben ajánlatos minél hamarabb logopédushoz fordulni, hogy a gyermek beszédfejlődését elősegítse.

A beszédfejlődés folyamata részletesen

Hogyan alakul a gyermek beszéde az újszülött kortól 3 éves korig:

• 0-1 hónapos korban: torokhangokat ad
• 1-2 hónapos korban: gőgicsélni kezd, torokhangokat ad
• 2-3 hónapos korban: folyamatosan gőgicsél, "válaszol", egyszerű magánhangzókat is kiejt (a, ó, e)
• 3-4 hónapos korban: egyre folyamatosabban és változatosabban gőgicsél, azonos hangot kétszer ejt ki
• 4-5 hónapos korban: gagyogás közben többféle hangot is kiejt elmosódottan, hangosan tud kacagni
• 5-6 hónapos korban: "szót ért" gondozás közben, ah-oh szótagot gagyog
• 6-7 hónapos korban: egyre árnyaltabban gagyog, gurgulázik, nyögdécsel, "beszélgetést" kezdeményez
• 7-8 hónapos korban: kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, s megjegyzi a leggyakrabban hallottakat, harap és rág, hangokat utánoz, bu-ma-da-ba szótagokat jól ejt ki, a "nem" -re reagál időnként, mam-mam-ot is mond (főleg síráskor)
• 9-10 hónapos korban: két szótagot elmosódottan ki tud ejteni (ma-ma, ba-ba), hallgat a nevére
• 11-12 hónapos korban: szót, szótöredéket használ (a mama, baba helyes használata), egylépéses felszólítást teljesít (kívánságait jelzi), szavai mondatértékűek: a "mama" jelenthet hívást, kérést, segítséget
• 12-15 hónapos korban: kétszavas mondatot használ, két szótagot is kiejt, 3-4 szót mond, kommunikálni akar
• 15-18 hónapos korban: egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse, tisztábban ejti ki a szavakat, kétszavas utasítást teljesít, ismeri a "köszönöm" és "szervusz" értelmét, egyszerűbb mesékre, népi gyermekdalokra figyel
• 18-21 hónapos korban: egyszerű bővített mondatokat használ, az enni-innivalót megnevezve kéri, 10-30 szava van, 2-3 szavas mondatokat használ, visszamond két szót
• 21-24 hónapos korban: összetett mondatokat használ, kb. 50 szavas szókincse van, háromlépéses utasítást végrehajt, elkezd személyes névmásokat használni
• 24-27 hónapos korban: folyékonyan beszél
• 27-30 hónapos korban: képeskönyvből cselekvéssorokat elmond, névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét
• 3 éves korig: többes számot használ, összetett mondatokban beszél, teljes nevét ismeri és mondja, dallamokat ismer, 5-ig számolhat, 3-4 szavas ragozott mondatokat használ

Jellemzői

A gyermekek beszédfejlődése nagyon eltérhet egymástól. A fenti leírás csak iránymutató, szigorú határokkal, ettől nagy egyéni eltérések lehetnek. A kislányok és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól. Ha egy kislány egy éves kora körül, egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni a beszédének fejlődésére.
Ha 2-2,5 éves korában nem kapcsol össze szavakat, már célzottan kell a beszéddel foglalkozni, amit a logopédiai tanácsadás mellett a szülő is megtehet. Ha a gyermek 3 évesen még mindig nem beszél, feltétlenül szakemberhez, logopédushoz kell fordulni.

Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?