2005. 11. 10. 00:00
Cimkék: bölcsöde, mondóka, óvoda, óvodáskor,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Az első két sornál jobbról-balról végigsimítjuk az arcát, a második kettőnél tenyerén kavargatunk az ujjunkkal, a következőnél kezünkbe zárjuk az ő kezét és ide-oda lendítjük, végül úgy teszünk, mintha be akarnánk kapni a kezét:
Cicuska, macuska,
mit főztél, Katuska?
Kevertem babocskát,
sütöttem pampuskát.
Ide raktam, oda raktam,
utoljára jól bekaptam.
Ölbe vesszük a gyereket, velünk szemben ül. Megfogjuk mind a két kezét és azzal simogatjuk egyszer az ő arcát, aztán a sajátunkat:
Ciróka,
maróka.
Mit főztél?
Kását.
Hova tetted?
Pad alá.
Megették a kiscicák!
A gyerek velünk szemben ül, soronként négyszer érintjük mutatóujjunkkal az arcát (homlokát, állát, jobb arcát, bal arcát). Az utolsó sorban háromszor az orrát, "pukk"-ra az orrát:
Ecem, pecem, pompodáré,
sárgarépa, kacincáré,
cérnára, cinegére,
hess ki madár a mezőre,
álé, álé, álé, pukk!
Mutatóujjal finoman megbökjük a saját orrunkat, aztán az övét, képletesen vagy igazából összedörgöljük az orrunkat, végül gyengéden összeütögetjük a homlokunkat:
Én is pisze,
te is pisze,
gyere, pisze,
vesszünk össze!
Tea, (homlokára)
Kávé, (állára)
Cukor, (jobb arcára)
Rum, (bal arcára)
Bumm! (tenyérrel enyhén orrba ütjük)