http://www.beszed.hu

Szakembereknek: Az iskolakészültség pedagógiai szempontú vizsgálata

2008. 05. 28. 00:00
Cimkék: iskola, iskoláskor, gyermek,
A cikk értéke:

A beiskolázás jogszabályai (1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról, 2003. évi módosításokkal rendelkezik arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében milyen szempontrendszer szerint iskolázhatók be a különböző oktatási intézményekbe. Az alábbiakban ezek a szempontok, alkalmassági feltételek kerültek összegyűjtésre.

Tankötelezettség: 

  • Legkorábban abban a naptári évben, amikor a 6. életévét, legkésőbb akkor, amikor a 8. életévét betöltötte.
  • Máj. 31-ig kell betölteni a 6-ot
  • A szülő kérésére (és bizottság döntése alapján) mehet akkor is, ha dec. 31-ig tölti be a 6-ot.
  • Szülő kérésére és szakvélemény alapján akkor maradhat 8 éves koráig, ha aug. 31. után született.
  • 18 éves korig tart • SNI - meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti.

Az iskola igazgatója dönt:

  • A tankötelezettség kezdetéről - óvoda v. nevelési tanácsadó véleménye alapján o SNI - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos szakértői stb. bizottság véleménye alapján
  • A tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos ~ véleménye alapján
  • Magántanulói jogviszony - ha az ig., gyámhatóság v. gyermekjóléti szolgálat hátrányosnak tartja, akkor értesíteni kell a jegyzőt. hátrányos helyzetű tanuló esetén az igazgatónak döntéséhez be kell szerezni a
  • gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Különleges gondozáshoz való jog. (30.§) 

  • SNI gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai gondozásban részesüljön • Különleges gondozás szakértői vélemény alapján történik - korai fejlesztés és gondozás, óvodai ill. iskolai nevelés, fejlesztő felkészítés keretében
  • SNI gyermekek óvodai, iskolai és kollégiumi nevelése e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményekben, tagozatokon, osztályokban, csoportokban vagy a többi gyermekkel közösen történik
  • A tagozatot, osztályt, csoportot stb. a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. 
  • A gyógypedagógiai célú intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek szükségesek az SNI gyerekek ellátásához.
  • A nevelési intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló ill. az országos szakértői és rehab. Tevékenységet végző biz. Szakértői véleménye alapján.
  • A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, ill. h. egy bizonyos iskolába írassa gyermekét.
  • Ha a gyermeket egy adott intézmény nem tudja felvenni, akkor a szakértői bizottság kijelöl egy másikat. Ha ez sem megoldható, a bizottság dönt a fejlesztés módjáról.
  • Ha a gyermek SNI miatt tankötelezettségét nem tudja teljesíteni = 5 éves korától fejlesztő képzés. A képzési kötelezettség a tankötelezettség végéig fennáll, és szükség esetén meghosszabbítható.
  • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek is rehabilitációs foglalkozásra jogosult - nev. Tanácsadás, óvidai v. iskolai nevelés keretein belül.
  • SNI ill. beilleszkedési, tan., magatart. Nehézségekkel küzdő tanulót szakértői bizottság véleménye alapján (gyakorlati képzés kivételével) az igazg. Mentesíti egyes tantárgyakból ill. tananyagrészekből az értékelés alól.
  • Ezekből egyéni foglalkozást kell szervezni, és a felzárkózást biztosítani kell.
  • Alapműveltségi és érettségi vizsgán a tanuló az érintett tárgyak helyett másikat választhat; hosszabb felkészülési időt kaphat, használhat bizonyos eszközöket, szükség esetén írásbeli helyett szóbeli v. fordítva.
  • Ha az óvodai/tanórai foglalkozás elsődleges célja az SNI-ből eredő hátrányok csökkentése, akkor szakképzett (gyógyped, konduktor) munkaerőre van szükség
  • Ha nem ez az elsődleges cél, akkor pedagógus is elég, de az ő munkáját szakember segíti
  • Gyógypedagógiai ellátást nyújtó középiskolában vezető lehet az is, akinek gyógyped. Képesítése van (betartva a középfokú intézményekre vonatkozó szabályokat!) /ez új a 2003-as módosításban/

A pedagógiai szakszolgálatok:

  • A szülő, a pedagógus és az intézmények munkáját segíti. Feladatai:
    o Gyógyped. Tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
    - Feladata: SNI megállapításának időpontjától korai fejlesztés és gondozás a szülő bevonásával, szülő részére tanácsadás. 3 év felett akkor vehet részt ebben a gyermek, ha nem járhat óvodába.
    o Fejlesztő felkészítés
    - Feladata: Akik tankötelezettségüket SNI miatt nem tudják teljesíteni, fejlődéshez szükséges felkészítés biztosítása a szülő bevonásával és tanácsadással
    o Tan. Képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység + országos szakértői és rehabilitációs tevékenység
    - Feladata: fogyatékosság szűrése, javaslat ellátásra, ellátáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata az intézményekben
    o Nevelési tanácsadás
    - Feladata: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak azonosítása, és kezelése a szülő ill. pedagógus bevonásával szakvélemény iskolakezdéshez
    o Logopédiai ellátás
    - Feladata: beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-komm. Zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása
    o Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
    - Feladata: tanuló adottságainak és képességeinek szakszerű vizsgálata és iskolaválasztás ajánlása
    o Konduktív pedagógiai ellátás
    - Kp-i idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése, gondozása
    o Gyógytestnevelés
    - Spec. Eü. Testnevelési foglalkoztatás, ha iskolaorvos v. szakorvos ezt előírja. Magyarországon: játék helyett tanulás - kihangsúlyozva! - feladatok, kötelességek, felelősség

Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei:

Fizikai alkalmasság:

  • Bizonyos fizikai mutatók: 110 cm, 18 kg
  • Jó erőnlét
  • Első alakváltozás: hosszabb végtagok, pocak eltűnt (ha volt)
  • Fogváltás
  • Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége

Pszichés alkalmasság:

  • A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza) • Kitartás (nem hagy félbe feladatokat), feladattudat
  • Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe)
  • Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel
  • Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni
  • Függetlenség, önellátás
  • A teljesítmény igénye

Szükséges kognitív képességek:

  • képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével,
  • könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat,
  • képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája,
  • némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik
  • bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig terjedõ számok között).

Alkalmatlanság:

  • biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése, idegrendszeri labilitás
  • nagyfokú mozgékonyságú
  • figyelem elterelhető, szétszórt → emlékezeti zavarok
  • pszichésen: önirányítás fejletlen - érzelmi és akarati téren
  • nem tud alkalmazkodni az isk. követelményeihez (agresszív v. regresszív)
  • nincs feladattudata
  • csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú
  • beilleszkedési zavarok, másokat is zavar
  • tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.)
  • fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs

Aki alkalmatlan, későn érő, az még nem értelmi fogyatékos! Kezdeti iskolai kudarcok az egész iskolázásra kihathatnak! (ezért nem mindegy, mikor megy iskolába) Nálunk: visszatartás a leggyakoribb

Alkalmatlanság leggyakrabban szociális alkalmatlanságot, és nem értelmit jelent.

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sga/0/33742/1

Forrás:
http://www.sulinet.hu

Eddigi vélemények a cikkről:

nem írt még senki véleményt a cikkről

↓ hirdetés ↓
impresszum | adatvédelmi szabályzat | írjon nekünk | partnereink |