A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

Fejlesztő program elkészítésének alapelvei a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális fejlesztéséhez

Az integrált nevelés általános értelemben azt a célt tűzi ki, hogy minden gyermek - függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődése akadályozott - megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok integrált nevelése a többségi közoktatási intézményekbe való beilleszkedését, azaz együttnevelését jelenti.

Az integráció

Azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől, sajátos nevelési igényről beszélünk, s az oktatási törvény értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy különleges gondozás keretein belül állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy fogyatékosságát megállapították.
Azért, hogy ezek a gyermekek megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljenek, az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást kell biztosítani.

Az integrált nevelés - oktatás fajtái és szintjei

Az integráció egy oktatásszervezési forma, mely az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésre ad lehetőséget.

Fajtái és szintjei:

Lokális integráció (csak az épület közös)

a gyermekek között semmiféle kapcsolat nincs -pl. kihelyezett osztályok esetében

Szociális integráció

a fogyatékos csoportok tudatos egyesítése a kortársközösséggel a tanórán kívüli időben, mely lehet:

• időszakos, esetleges
• rendszeres, folyamatos

Funkcionális integráció

együttfejlesztés a tanórákon, foglalkozásokon, mely lehet:

• részleges, az idő egy részében
• teljes, a teljes képzési időben

Az együttnevelés feltételei

• a társadalom felkészítése
• a különböző fogyatékosságok jellemzőinek ismerete
• a fogyatékkal élők befogadása

Az integráció feltételei

"A gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglakozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása," Kt.121.§(28)

• az alapító okiratban rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, mint feladatot,
• az intézmény óvodai, pedagógiai programjában is rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, a sérülés-specifikus elemeket, mely mindenki számára hozzáférhető
• meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő és fejlesztő eljárásokat, amelyek az eredményes integrálást biztosítják,
• olyan adaptált környezet biztosítása, mely a sérült gyermek igényeinek megfelel,
• megfelelő szakember-ellátottság

Az intézménnyel és vezetőjével kapcsolatos elvárások, az integráció sikerességét előrejelző tényezők

• gyermekközpontúság
• elvárások megfogalmazása az integrált gyermekkel, nevelőtestülettel, szülői közösséggel, intézményfenntartóval szemben,
• az integrációval, a befogadással kapcsolatos konkrét elképzelések, tervek egyértelmű megfogalmazása
• személyi feltételek biztosítása
• tárgyi feltételek biztosítása
• rugalmasság
• empátia
• reális értékelés
• feszültségmentes, oldott munkahelyi légkör megteremtése
• segítő-motiváló munkahelyi kapcsolatrendszer kialakítása

További feltételek

• a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek:
  • a gyermekek sajátos nevelési igényeiről,
  • fejlesztési lehetőségeiről,
  • a gyógypedagógiai módszerekről
• állandó konzultáció legyen a pedagógus és gyógypedagógus között, illetve az integrációs tevékenységet segítő szaktanácsadóval
• a gyermek környezetében a társak nyitott, pozitív magatartása, toleranciája,
• a gyermek megfelelő képességei és az iskolai követelmények összhangja, rugalmassága,
• alacsonyabb csoportlétszám,
• a gyermek családjának pozitív és támogató hozzáállása

Az integráció során széles körben ajánlott bevonni a munkatársakat a tervezés és megvalósítás szakaszába is. A legfontosabb érték a nevelés és személyiségfejlesztés, a tanulói készségek, képességek fejlesztése, a harmonikus tanár-diák kapcsolat, a tolerancia. Nagy jelentőséggel bír a heterogén csoportok szervezése, az egyéni fejlesztési lehetőségek megteremtése, a tehetséggondozás. Fontos az együttműködés és a csapatmunka, a pedagógusok módszertani tudásának folyamatos frissítése. Az együttnevelés lehetőségét garantálja a törvényi szabályozás, ezt hasznosítva kell a sérült tanulók eredményes nevelését-oktatását megvalósítani.

Miért jó az integráció?

Előnyei

• pozitív szociális magatartásmintát közvetít
• a sajátos nevelési igényű gyermek:
  • könnyebben megtanul együtt élni saját másságával,
  • könnyebben sajátítja el a társadalmi érintkezés megszokott formáit,
  • konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el,
  • megtanul harcolni,
  • fejlődik az alkalmazkodó képessége
  • szocializációja magasabb szintet ér el
• megfelelő motiváció
  • a gyermekek jobban törekszenek képességeik kibontakoztatására és reálisabb önértékelés alakul ki bennük
• a speciális intézményektől távolabb élő gyermekeknek sem kell elszakadniuk családjuktól, megszokott környezetüktől a megfelelő fejlesztés érdekében
• az ép gyermekek:
  • jobban megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz,
  • gyakorolják a segítségnyújtást,
  • megértik a másság valódi jelentését,
  • kialakulnak morális értékek – tolerancia, empátia, segítőkészség,
  • elfogadóvá válik,
  • megtanulja az együttműködésmás formáit,
  • saját egészsége, épsége felértékelődik,
  • önismerete, önértékelése erősödik

Az integráció hátrányai

• a sajátos nevelési igényű gyermek:
  • kirekesztődhet,
  • pszichés zavarok léphetnek fel nála, mivel azonnal szembesül másságával
• az ép gyermek:
  • a sérültség látványa frusztrációs lehet

A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, módosításokkal egybeszerkesztett változat, 2003) alapján az ENSZ 1982-es világprogramját (Egyezmény a gyermekek jogairól) Magyarország is ratifikálta, mely támogatja a szülők azon jogát, hogy gyermeküket a lakóhelyükön, integráló intézményben helyezzék el.

Tudnivalók az integrációról

• Tilos a hátrányos megkülönböztetés és minden olyan közvetlen és közvetett különbségtétel (kizárás, korlátozás, kedvezés), amelynek a következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka természetéből fakadó különbségtétel.
• A gyermek mindenek felett álló érdeke, joga van a megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz, hogy minden segítséget megkapjon képességei kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. (KT. 4. §)
• A tankötelezettség 6-8 éves kor között kezdődik és a gyermek 18 éves koráig tart. Sajátos nevelési igényű gyermeknél meghosszabbítható a 20. életévig. A szakértői bizottságok szakvéleménye alapján az intézmény igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről és annak meghosszabbításáról is. A nappali rendszerű oktatást általános iskolában a tanuló abban az évben kezdhet utoljára, amelyikben betölti a 16. életévét, ha azonban a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, akkor ez az életkor a 19. életévre módosul. (KT. 6. §, 52. §)
• A tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető, a szülő választása alapján. Ha felmerül, hogy a magántanulói státus a gyermeknek kedvezőtlen, akkor az illetékes önkormányzat jegyzője dönt arról, hogy a tanuló miként folytassa tanulmányait. (KT. 7. §)
• A szülőt megilleti az óvoda, illetve iskola szabad megválasztásának joga. Joga, hogy sajátos nevelési igényű gyermekét lakóhelyén járassa iskolába, a feltételek megteremtéséhez kérheti a polgármester segítségét. (KT. 13. §)
• A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Ez történhet az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy a többségi iskolákban. Az integráló intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek a sajátos nevelési igényű gyermek ellátásához szükségesek, melyről a jegyző tájékoztatja az illetékes szakértői bizottságot. (KT. 30. §, 91. §)
• A tanulási képességet vizsgáló és más országos szakértői bizottságok foglalkoznak a fogyatékosság szűrésével, javaslatot tesznek az ellátás formájára, módjára és helyére. Vizsgálják azt is, hogy a különleges gondozáshoz szükséges feltételekkel rendelkeznek-e az intézmények. Nem keverendők össze a nevelési tanácsadókkal, akik a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkoznak. (KT. 35. §)
• Az integrációban lévő sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítése céljából egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény hozható létre, mely ellátja a pedagógiai szakszolgálatok feladatait is (Pl.: utazótanári hálózat működtetése). Segíti a szülőt tanácsadás formájában, a pedagógust nevelő munkája során. A szolgáltatás akkor vehető igénybe, ha a gyermek nappali rendszerű nevelés-oktatásban részesül és különleges gondozásra jogosult szakorvosi vélemény alapján. (KT. 33. §, 78. §)
• A megyei, illetve a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az ellátásáról, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. (KT. 87. §)

Az integrációnak kétféle megközelítését tartjuk számon

Orvosi típusú megkülönböztetés:

A diagnózis a károsodások, hiányosságok, lemaradások megállapítására, meghatározására törekszik, a terápiát szegregáltan végzi, a gyógypedagógusnak a fejlesztésben kizárólagos szerepe van.

Pedagógiai típusú megkülönböztetés:

Szociális hangsúlyú megközelítés, a gyermek vizsgálatánál az erősségek, szükségletek feltárása a cél, az igényeknek megfelelő személyi, tárgyi feltételekre összpontosít, a terápiát integráltan, a többségi pedagógus és a gyógypedagógus együttműködésével végzi.

Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek Dr. Csányi Yvonne után a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. A fogadó iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. A befogadó intézmény pedagógusai azonban az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.
A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése az integrált nevelés és oktatás erősödése anélkül, hogy az elkülönített oktatás és nevelés lehetősége megszűnne.

Forrás:
Róth Márta: Integrációs tevékenység, Fővárosi Beszédjavító Intézet
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Kolozsvári Judit: Más gyerek, más szülő, más pedagógus
Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről pedagógusoknak, intézményvezetőknek, Budapest, 2004