Egyszer volt, hol nem volt, mégis volt egy elefánt. Ez az elefánt ott született, ahol mindig, mindig nyár van, ahol reggeltől estig forrón süt a Nap.
A reggeli harmat egy szempillantásnyi idő alatt elpárolog a füvekről, bokrokról, de még a nagyobb fákról is.
Szomjas volt a kiselefánt, elindult vizet keresni.
Trappolt a forró homokban a szomjas kiselefánt, szaladt, mind távolabb került az elefántcsordától.
Egy száraz fűcsomó tövén egy kígyó tekergett.
−Szomjas vagyok! − mondta a tekergő elefánt a tekergőző kígyónak.
−Ha szomjas vagy, akkor igyál! − válaszolta a kígyó, és elbújt a száraz fűcsomó alá.
Futott tovább a szomjas kiselefánt. Meglátott egy kiszáradt fát. Annak a kiszáradt fának a száraz ágán ült egy kókadt keselyű.
−Szomjas vagyok! − mondta a kókadt keselyűnek a szomjas kiselefánt.
−Ha szomjas vagy, akkor igyál! − válaszolta a kókadt keselyű, felreppent, és egy másik száraz ágra szállt.
Futott tovább a forró homokban a szomjas kiselefánt, meglátott egy tarka-pöttyös hátú hiénát.
−Szomjas vagyok! − mondta az eltévedt kiselefánt a tarka-pöttyös hátú hiénának.
−Gyere csak utánam, én majd megmutatom neked, hol van a friss vizű forrás! - válaszolta a tarka-pöttyös hátú hiéna.
−Ott van a forrás, ahol a sok-sok tarka-pöttyös hátú hiéna várakozik! − mutatta az utat a tarka-pöttyös hátú hiéna a szomjas kiselefántnak!
−Gyere bátran! −csábította a tarka-pöttyös hátú hiéna a remegő, félő kiselefántot.
−Megyek, megyek! −válaszolta a szomjas, remegve félő kiselefánt. − Csak előbb meghallgatom, mit trombitál a távolban a nagyelefánt!
Mit gondolsz kis olvasóm, mit trombitált a nagyelefánt? Megértette a kiselefánt, hogyha szomjas, hol, és kitől kérjen vizet?
Forrás:
Tündérliget - Virtuális óvoda és iskola
