Az ABA terápiáról

Az ABA az angol Applied Behavior Analysis kifejezés rövidítése, amely magyarul Alkalmazott Viselkedéselemzést jelent. Az ABA egy objektív tudomány, a terápia során elért eredményeket adatokkal igazolja.  Az ABA terápia alkalmazása során, a tanuláselmélet és a motiváció tudományos alapelveire támaszkodva, speciális  és hatékony tanítási módszerekkel különböző készségeket fejlesztünk. Ilyenek többek között a kommunikáció (beszéd, jelbeszéd, képcsere), szociális készségek (szemkontaktus, társas interakciók, önbizalom fejlesztése, szociális szabályok megértése stb.), kognitív készségek, írás, olvasás, játék (önálló, társas, szimbolikus), önellátás (szobatisztaság, öltözködés, evés stb.), nagymotoros és finommotoros készségek.  Továbbá, próbáljuk csökkenteni, illetve megszüntetni az autizmussal élő gyermekeknél gyakran megfigyelhető viselkedés problémákat, mint pl. a sztereotíp viselkedések (tárgyak ütögetése, pöckölése, villanykapcsoló fel-le kapcsolása, kerékpörgetés stb.), dühkitörések, agresszió és más kényszeres cselekvések. Ezek a viselkedési formák akadályozzák, illetve lassítják a tanulást és a közösségbe való beilleszkedést, ezért ezek visszaszorítása nagyon fontos része a terápiának.

Az ABA terápia egy gyermekközpontú módszer, amely a tanuló motivációjára épül. Kezdetben a helyes viselkedés sok segítséggel valósul meg, így kevés lehetőség van a hibázásra, amely segíti a terápia pozitív hangulatának fenntartását. A gyermekek rengeteg dícséretet és jutalmazást kapnak, így a megfelelő viselkedés (pl. beszéd, szemkontaktus, figyelem, játék stb.) megerősítésével azokat sikerül megtanulniuk. Azt valljuk, hogy akkor a leghatékonyabb a terápia, ha a gyermek élvezi a tanulást és a terapeutával való együttlétet. 

Az autizmus és más fejlődési zavarok kezelésében az ABA terápia hatékonyságát több évtizedes tudományos kutatási eredmények támasztják alá. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban már több államban finanszírozzák a biztosítók ezt a terápiát és a legfőbb egészségügyi hatóság is az ABA terápia hatékonysága mellett foglal állást: „Harminc év kutatás megmutatta az alkalmazott módszerek hatékonyságát a nem megfelelő magatartási formák visszaszorításában, és a kommunikáció, a tanulás, illetve a megfelelő szociális magatartás elősegítésében." (US Department of Health and Human Services, 1999). Az amerikai gyermekorvosok szövetsége (American Academy of Pediatrics) és a Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciencis) is elismeri az ABA terápia hatékonyságát. 

A módszer alapjait az USA-ban a '60-as években megkezdett kutatásai alapján Ivar Lovaas fektette le. Lovaas B. F. Skinner, amerikai pszichológus elméleteit használta fel a terápia kidolgozásában. Lovaas 1987-ben közzétett tanulmányában arról számolt be, hogy a módszerével fejlesztett 19 gyermek fele két év terápia után rendes iskolába került (Journal of Consulting and Clinical Psíchology, 50. 3.-9.). A gyerekek sorsát McEachin és munkatársai tovább követték. A kutatásból kiderült, hogy ők később sem kényszerültek fogyatékossággal élőknek fenntartott intézményekbe (American Journal of Mental Retardation, 97(4), 349-372). Azóta ezt a tanulmányt kb. 7-szer ismételték meg más résztvevőkkel, hasonló eredményekkel. Például 2005-ben Sallows és munkatársai például arról számoltak be, hogy a módszerrel kezelt gyerekek 48%-a vált képessé arra, hogy többségi iskolába járjon (American Journal of Mental Retardation, 110(6), 417.-438.).

Magyarországon a módszer még nem elterjedt, de központunk célja, hogy minél több érintett gyermekhez és családhoz eljusson ez a terápia.

Forrás:
ABA Központ