A beszéd - rendellenességek azonos csoportjába tartozó gyerekek problémájának megítélésénél a súlyosság, az időbeliség, a nyelvi tünetek szerveződése, a pszichikus fejlődés egyéb eltérései, az etiológiai (oki) tényezők szempontjait mint különböző kritériumokat kell figyelembe venni, amelyek az általános és egyéni sajátosságok kialakulását befolyásolják.

A megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermeket legkésőbb 3 éves kortól kell logopédiai gondozásba venni. A korai felismerés azonban nehézségekbe ütközhet. A 3 éves kor a valódi beszédmegindulás korszaka. Kezdetben a tünetek ellentmondóak lehetnek. Azokra kell odafigyelni, melyek nemcsak időbeli eltérést mutatnak, hanem:

• Beszédmegértési és beszédprodukciós problémákat is: pl. echolál, nem a kérdésre válaszol, hanem ismétli a kérdést, szósalátában beszél, nem követi az instrukciót.
• Tisztázni kell a hallás problémáját, nincs -e hallászavar a háttérben
• Kognitív eltérések feltárása
• Fonetikai és fonológiai szint eltérése: ha a fonológiai szint is érintett, nyelvi zavarról beszélünk

Súlyosság szerint:

A megkésett beszédfejlődés a nyelvi zavar legenyhébb formája.
Az akadályozott beszédfejlődés azonban közepesen vagy nagyon súlyos lehet.

Az időbeliség:

A megkésett beszédfejlődésnél a tünetek 2-3-4 éves kor között kifejezettek, majd 4-8 éves kor között megszűnnek.
A beszédfejlődési zavarnál a gyerekek 4-8 éves korban nehezen tanulják meg a nyelvi formákat.

A nyelvi tünetek szerveződése:

A megkésett beszédfejlődésnél az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája mellett a receptív beszéd fejlettsége, enyhe diszgrammatizmus jellemzi.
A beszédfejlődési zavarnál közepes és súlyos diszgrammatizmus, agrammatizmus, a fonémaészlelés- és megkülönböztetés, a szerialitás, a hangzók időtartamának észlelési zavara jellemző.

Pszichikus fejlődés egyéb eltérései:

A megkésett beszédfejlődésnél csak a mozgásszerveződés enyhébb eltérései - nagy- és finommozgások koordinációja, grafomotoros készség gyengesége
A beszédfejlődési zavarnál gyakran megfigyelhetők a jellegzetes pszichés funkciózavarok.

Oki tényezők:

A tünetek kialakulását általában agyi érés, a centrális szerveződés, a környezet, a familiaritás szerepével hozzák összefüggésbe.
A megkésett beszédfejlődésnél inkább a pszichoszociális hatások, a környezeti tényezők, familiáris hatások állnak a háttérben.
A beszédfejlődési zavarnál centrális problémák, szülés előtti, körüli, utáni események, tartós depriváció, pszichoszociális hatások állnak a hátterében.

Forrás:
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Fejlődési diszfázia, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, BGGYTF, Budapest, 1995.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.