A korai nyelvtanulásról – érdemes?

Manapság egyre több és több szülő ismeri fel, hogy milyen jelentősége és előnyei vannak a korai, kisgyermekkorban elkezdett idegen nyelv-tanulásnak, s mind többen érdeklődnek az iránt, hogy segíthetnék ők maguk gyermekük idegen nyelvi fejlődését. Sok tévhit kering azonban még mindig a korai nyelvtanulással kapcsolatban, melyet cikkünkben szeretnénk eloszlatni. Melyek azok a legfontosabb tudnivalók, melyet ajánlatos ismerni, ha szeretnéd gyermeked már kicsi korban idegen nyelvre tanítani vagy taníttatni?
Sok szülőben élnek még a régi beidegződések, miszerint előbb az anyanyelvét tanulja meg rendesen egy gyermek. Ez a felfogás egészen a 18-19. századig, a rousseau-i elvekig visszavezethető. Ő például nem tudta elképzelni, hogy 14-15 éves kor alatt meg lehet idegen nyelven tanulni, követői pedig még morálisan is alacsonyabb rendűnek tekintették az olyan gyermeket, aki két nyelven tanult. Sokunkban mély nyomot hagyhatott a kötelező iskolai nyelvtanulás is, mely során felesleges tartalmakon keresztül, szótárazással, fordítással, szavak bebiflázásával történt az idegen nyelv tanulása. A korai nyelvtanítással kapcsolatban csak a kilencvenes évektől tapasztalható oldódás.

Milyen előnyei vannak, ha a kicsik már egész korán találkoznak másik nyelvvel?

•   A gyerekek nem is tudnak róla, hogy rendszert tanulnak, felszedik a nyelvet (szaknyelven elsajátítják). Ez nem tudatos tanulás, hasonló az anyanyelv elsajátításához, spontán motiváció és érdeklődés jellemzi. A szabályokra a kicsik "ráéreznek", nem tudatosan tanulják meg.
•   Már az újszülöttek is képesek különbséget tenni a különböző nyelvek hangjai között. Születéskor olyan fonetikai bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetővé teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson. Ez a képesség hat-hét éves kor táján megszűnik a beszélőszervek teljes működésének kialakulásával, ezért, ha ki szeretnénk használni ennek lehetőségét, érdemes korán kezdeni a nyelvvel való foglalkozást.
•   A kicsik sokkal természetesebben fogadják el, hogy egy tárgyat, cselekvést, tartalmat többféle módon, több nyelven is meg lehet nevezni.
•   Kicsi korban még görcsök, szorongások nélküli a nyelvtanulás: a gyerekek számára nem gond, hogy meg kell szólalni idegen nyelven, a hiányosságokat mimikával, gesztusokkal pótolják.
•   Segíthetünk a nyelvtanulás iránti fogékonyság, érzékenység kialakulásában � mindezt a velük született egészséges kíváncsiság kihasználásával. A könnyedség megőrzésével jó alapot adhatunk a későbbi iskolai nyelvtanuláshoz is.

Hogyan csináljuk?

•   Nagyon fontos a játékosság, a spontaneitás, észrevétlen tanulás és tanítás kell, hogy legyen a nyelvvel való foglalkozás.
•   A kommunikáció az adott nyelven természetes élethelyzetekben történjen. Tévedés azt hinni, hogy ez csak anyanyelvi személlyel, vagy felkészült nyelvtanárral érhető el. Az OkosBaba programban szerzett tapasztalataink szerint történhet a szülővel is, fontos azonban néhány szabály betartása. (Hasznos lehet azonban, ha anyanyelvűvel kerül rendszeresen kapcsolatba gyermekünk.)
•   Sok-sok mondókával, verssel, dallal (cd-k segítségével), mesével (dvd-n), kezdjük a tanítást. Később alkalmazhatunk egyszerűbb utasításokat, kérdéseket.
•   Ha gyermekünk megérti a nyelvet, de magyarul válaszol, vissza idegen nyelven válaszoljunk neki. Ne fordítsuk a szavakat, próbáljunk olyan nyelvi környezetet teremteni, mint az anyanyelve esetében (még ha egyszerűbbet is). Használjunk egyszerű utasításokat, a mindennapi rutinba épüljön be az idegen nyelv.
•   A kisgyerek cselekvésen keresztül tanul: adjunk olyan feladatokat, játsszunk olyan játékokat, amelyekben egész testükkel adhatnak választ a megértett információra. Sok demonstrációt alkalmazzunk (képek, bábok, kártyák, tárgyak, cselekvések, számítógép).
•   Minél korábban kezdjük, annál könnyebben és gyorsabban lehet eredményt elérni. Azok a gyerekek, akik korán megismerkednek valamilyen nyelvvel, hosszú távon magasabb szintre jutnak el.
•   A hangsúlyt fektessük a szókincs bővítésére: eleinte úgyis csak érteni fog a kicsi, aztán szavakkal fejezi ki magát. A lényeg a kommunikáción legyen, mindennapi élethelyzetek szavait, utasításait alkalmazzuk (étkezés, tisztálkodás, játék stb.).
•   Ne ijedjünk meg, ha a kicsi kiejtése nem szabályos, később úgyis kialakul a sok eredeti anyag használatával (dvd, zene, mondóka).
•   Nem a korrekció a fontos! Koncentráljuk a játékosság megőrzésére és a kommunikáció fenntartására.

Forrás:
Pedagógusvilág
Elsődleges forrás:Értékforrás Alapítvány