A kompetencia alapú oktatásról és programok kiadásáról

Előzmények: a PISA-felmérés céljai, sajátosságai

2000-ben, az OECD kezdeményezésére 15 éves diákok körében végezték el az első PISA (Program for International Student Assesment/folyamatos értékelés) felmérést, a 2000-es évben az olvasás-szövegértés képességének vizsgálatára.

A felmérés -szándékai szerint- a társadalmi szempontból értékes, hasznosítható tudást méri, azt, hogy a fiataloknak milyen tudásra van szükségük önmaguk fejlesztéséhez.
Ezért az iskolai tananyagtól eltávolodva, életszerű, komplex helyzetekben alkalmazható tudást mér.

A PISA-felmérés elmélete szerint csak az értelmes, megértett, átélt tudást lehet felidézni. A tananyag reprodukálására korlátozódó tudás ugyanis nem segíti az egyént önmaga fejlesztésében, személyisége kiteljesítésében.

Oktatástudományi kutatások alapján új tudáskoncepciót vezetett be, melyben a műveltség (literacy) és a kompetencia (competence) fogalma élesen elkülönül. A műveltség ezek szerint a kulturális beágyazottsággal, társadalmi meghatározottsággal függ össze, míg a kompetencia pszichikus folyamat, az értelmi képességek szerveződésével a középpontban: a képességek és készségek rendszerré szerveződését jelenti.

A PISA bevezette a kereszttantervi kompetenciák fogalmát, melyek nem egyetlen tantárgy tanulása alapján alakulnak ki, hanem számos iskolai tevékenység során fejleszthetőek, és az iskolázás legáltalánosabb céljai közé tartoznak. Azaz, az iskoláknak ezen kereszttantervi kompetenciák fejlesztését is célul kell kitűzniük.

Hazai helyzet

Tény, hogy Magyarországon nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani az oktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató-nevelő munka javításával szeretnék befolyásolni az életkori sajátosságokat. Ebből következik, hogy a képességek elsajátítása nem az életkor függvénye, hanem bizonyos megelőző képességek jelenlététől függ. Az életkori sajátosságokon túl az egyéni különbségeket sem fogadta el a magyar pedagógia, azt, ami pedig jelenleg a korszer európai gondolkodás alapja. A 2000-ben az Európai Tanács Lisszaboni memorandumában elfogadott ajánlások szerint azonban úgy kell átalakítaniuk a tagországoknak saját oktatásukat, hogy az a tudás alapú társadalom kihívásainak megfeleljen.

A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat ezért fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak.

Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban kialakított alapképességek és készségek, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek ki kell terjednie az értő olvasás, a számolási és matematikai készségek területére, az idegen nyelv és a szociális kompetenciák fejlesztésére, valamint az életpálya építés iskolai feltételeinek megteremtésére.

Mindez tágabban az uniós fejlesztési irányelvekkel összhangban, a Nemzeti Fejlesztési Terv fő céljainak megfelelően kell, hogy történjen. Az oktatásfejlesztés ugyanis a humán erőforrásfejlesztés operatív program részeként jelenleg tagállami hatáskörben van. (HEFOP)

Jelen helyzet

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében - (a kompetenciák fogalmát már az új NAT 2003 is érintette) - fejlesztés, kipróbálás és felkészítés zajlik. Óvodai és iskolai oktatási anyagok fejlesztése, melyek lehetővé teszik a kompetenciaalapú oktatás általános
bevezetését a magyar közoktatásba. Ezen oktatási anyagok tesztelése is zajlik, és ezzel egy időben az iskolák, pedagógusok felkészítése a kompetenciaalapú oktatásra.

Fogalmak

Kompetenciaalapú oktatás az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák
megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik.
Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (Galambos, 2005)

A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. (Oláh Attila, 2005)

A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.

A fejlesztés céljai

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel
- a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás,
önismeret) és felkészültségére;
- a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására;
- a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák).

Továbbá különös tekintettel
- a tanár, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve
- az iskola-szülő viszonyra.

A fejlesztés további célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is.

A fejlesztés célja továbbá a fentiek figyelembe vételével az óvodákban és iskolákban felhasználható oktatási programok kidolgozása, az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, illetve a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezése a tanárok támogatására és szakmai segítségének biztosítására. (Módszertani kurzusok, szupervízió, esetmegbeszélő csoportok, drámapedagógiai. módszerek, video-tréning, fejlődéslélektani kurzusok, támogató hospitálás.)

Az oktatási programok (programcsomagok) eszközrendszere

A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 3.1. "Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése" intézkedés "Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira" központi programja keretében, annak végső kedvezményezettjeként, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társasággal és az Országos Közoktatási Intézettel, mint partnerekkel együttműködve kompetencia alapú oktatási programokat hozott létre.

A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében az általános iskola, a középiskola, az alapfokú művészetoktatási intézmény, valamint a gyógypedagógiai iskola az előírt tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetíti, építve a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését.

A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatási programok (programcsomagok) a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő dokumentumokból, tanári és tanulói eszközök rendszeréből állnak.

A programfejlesztés az alábbi kompetenciaterületekre terjedt ki:

• szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület
• matematikai kompetenciaterület
• idegen nyelv kompetenciaterület
• mint eszközjellegű kompetenciák, valamint
• szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület
• életpálya-építés kompetenciaterület

mint az Európai Unió támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák.

A programfejlesztés keretében valamennyi fenti kompetencia-területen az 1-12. évfolyamra készültek programok.

A programfejlesztés során, valamennyi kompetenciaterületen (kivéve az idegen nyelv) három-három egymást szervesen kiegészítő programtípus került kifejlesztésre:
tartalmában teljességgel lefedi a közvetlenül hozzá tartozó műveltségterületet, vagy több műveltségterületet átfogva kapcsolódik tartalmilag az adott kompetenciaterülethez.

A Nemzeti Alaptanterv egy vagy több műveltségterület tanítása során hasznosítható, kompetencia-központú program ("A" típus);
kereszttantervi program, amely az adott kompetencia fejlesztését a különféle műveltségterületek, tantárgyak tananyagában fejleszti ("B" típus);
a tanórán kívüli nevelési-tanítási helyzetekben (pl. napközi, szakkör, tehetséggondozás, kollégium, stb.) felhasználható program (C típus).

E logikát az idegen-nyelvi kompetenciaterület nem követi. E terület esetében a típusvariánsokat a legszélesebb körben tanított három nyelv - az angol, a német, a francia - képviseli, egységes szerkezetben megjelenítve az 1-12. évfolyamokon felhasználható elemeket. A HEFOP 3.1 1-es intézkedés központi program keretében került sor a migráns fiatalok beilleszkedését segítő, magyar, mint idegen nyelvi oktatási program kidolgozására.

Az oktatási program komponensei

Az oktatási program az alábbi komponensekből tevődik össze:
pedagógiai és fejlesztési koncepció: a program alapjául szolgáló pedagógia elvek összefoglalása és elméleti megalapozása, valamint a fejlesztendő kompetenciát meghatározó képességek rendszerének és fejlesztési stratégiájának leírása;

programtanterv: a fejlesztés céljai és feladatai, a követelmények témához, évfolyamhoz vagy hosszabb ciklushoz rendelve, az értékelés elvei, a tananyag kijelölése és időbeni elrendezése;

modulleírások: egy-egy téma feldolgozásának menete, a tanulói tevékenységek, az ajánlott módszertani és tanulásszervezési eljárások, valamint a javasolt felhasználható eszközök részletes leírása;

tanulói eszközök: információhordozók (tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, stb.), feladathordozók (munkafüzetek, feladatlapok, stb.) és digitális eszközök (animációk, szimulációk, interaktív feladatsorok);

értékelési eszközök: a tanulói teljesítmény, a tanulói fejlődés ellenőrzésének és értékelésének elősegítése;

továbbképzési programok: a pedagógusok felkészítése a program alkalmazására;
támogatás, mentorálás: tanácsadás (konzultáció) és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről.

Az oktatási programok (programcsomagok) kiadását megelőző jóváhagyási folyamat

A Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm rendelet módosításáról szóló 202/2007.(VII. 31.) Korm. rendelet 4. §-a a következő kiegészítést tette:

"Az oktatási és kulturális miniszter a közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadása előtt beszerzi az Országos Köznevelési Tanács javaslatát. Az Országos Köznevelési Tanács abban a kérdésben foglal állást, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) egyes elemei összhangban állnak-e - a külön jogszabály alapján akkreditált -, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként benyújtott kerettantervvel[1]."

Az elkészült kompetenciafejlesztő programok szakmai felülvizsgálatát az Országos Köznevelési Tanács Kerettantervi Bizottsága végezte. A bizottság összeállította, és a 2006. december 21-i ülésén megvitatta, majd elfogadta a programok bírálati szempontjait.
Az egyik lényeges szempont, hogy a programtantervekben a Nat szellemisége érvényesüljön, ami azt jelenti, hogy kompetencia-központúsága biztosítva legyen, melyeknek fejlesztéséhez a kikristályosodott és releváns tudásokon át vezet az út. A vizsgálatok kiterjednek a program (programcsomag) minden elemére elvégzendő konzisztencia-elemzésekre: a programtantervbe és a koncepcióba foglalt alapelvek, tartalmak azonosíthatóak, kimutathatóak-e az adott eszközben

A Kerettantervi Bizottság döntése alapján került a jóváhagyásra vonatkozó javaslat az OKNT elé. Az OKNT 2007. évi negyedik ülése a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterülethez kapcsolódó "A" típus 1-2. évfolyam programját jóváhagyásra elfogadta.
Az OKNT 2007. évi hetedik ülése a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterülethez kapcsolódó "B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam és a "C' típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam programját; a matematikai kompetenciaterület "A" típus 1-2. évfolyam, a "B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam és a "C' típus 1-2. évfolyam programját; az életpálya-építési kompetenciaterület "A" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam, a "B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam és a "C" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam programját; a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák területéről az "A" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam, a "B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam és a "C" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam programját jóváhagyásra elfogadta.

Az oktatási programok (programcsomagok) kiadása

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/G. §-a (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően az oktatási és kulturális miniszter az Országos Köznevelési Tanács véleményének kikérését követően kiadta 2007. november 7.-én az alábbi kompetencia alapú oktatási program (programcsomag)-elemeket:

Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületről:
"A" típus, 1-2. évfolyam,
"B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"C" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam.

Matematikai kompetenciaterületről:
"A" típus 1-2. évfolyam,
"B" típus 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"C" típus 1-2. évfolyam,

Életpálya-építési kompetenciaterületről:
"A" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"B" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"C" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák területéről:
"A" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"B" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam,
"C" típus: 1-2., 5., 7., 9. évfolyam.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/G. §-a (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) véleményének kikérését követően - 2008. február 21-én az alábbi kompetencia alapú oktatási program (programcsomag)-elemeket adta ki:

Matematikai kompetenciaterületről:
"A" típus, 5., 7., 9. évfolyam
"C" típus 5., 7., 9. évfolyam.

Idegen nyelvi kompetenciaterületről:
Angol nyelv: 5., 7., 9. évfolyam,
Német nyelv: 5., 7., 9. évfolyam,
Francia nyelv: 9. évfolyam.

Továbbá az Óvodai nevelés területéről:
Óvodai programcsomag

A jelen közleménnyel kiadott oktatási programoknak (pedagógiai rendszereknek) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott szabad felhasználásokon kívül történő felhasználására a felhasználási jog jogosultja által kiírt nyilvános pályázat útján lehet engedélyt szerezni.

Az oktatási programok (programcsomagok) megtekinthetők az Educatio Kht. Közoktatási Igazgatóságának Programfejlesztési Irodáján: Budapest, XIII., Váci út 37., tel. 477-3100.

Forrás:
Simon Gabriella: Kompetenciaalapú oktatás, kompetencia alapú tanítási, tanulási
programok
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=hidak-kompetencia
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=3&