2006. 01. 24. 00:00
Cimkék: érzékelés, észlelés , kommunikáció, tanulás, terápia,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A tanfolyamot Heidi és Christian Heldstab, a Zürichi Gyermekklinika Pedoaudiológiai és Logopédiai Osztályának munkatársai tartották 2004. májusában az ELTE GYFK és a Hallássérültek Pedagógiája Tanszék támogatásával.
Affolter és munkatársai abból indulnak ki, hogy a beszéd az ember fejlődésében a legkomplexebb teljesítménynek tűnik.
"A beszéd számos előkészítő folyamat integrációjának csúcsa, megkoronázása. Az előkészítő folyamatok nem verbálisak, és ezek integrációja egy kritikus fejlődési mértéket el kell érjen ahhoz, hogy a gyermek számára a beszéd felfedezhető és elsajátítható legyen" (Affolter, 1974.)
Ha ez valóban így van, akkor az előkészítő folyamatok kutatásának nagy jelentősége van a beszédzavarok és-mint kiderült-az olvasás-írásnehézségek okainak feltárásában (Affolter 1975., Bischofberger/Sonderegger 1974.). Ugyanis a beszédzavarok vagy az iskolai kudarcok csak másodlagosak, a primér okok a hiányos fejlődésben, az előkészítő folyamatok normális lefolyásának zavarában keresendők.
Ezt a tételt látszik megerősíteni az is, hogy a vizsgált gyermekeknél a szemiotikus beszédteljesítmények korlátozottsága volt megfigyelhető függetlenül attól, hogy verbális vagy nonverbális kifejezési formáktól volt-e szó. (Affolter 1975.)
Következésképpen a zavarok primér okait egy alacsonyabb fejlődési szakaszban kell keresnünk az észlelési folyamatok körében. Emiatt a taktilis-kinesztetikus terület jelentősége lesz egyre nagyobb.
Forrás:
A tanfolyamról készült jegyzet alapján
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Napraforgó Kiadó, 2005 |
| Vecsey Katalin, BGGYTF Bp., 1995 |